Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A Bundesliga-bundabotrány 2. rész (Varga Zoltán, Canellas, a Hertha és a pénz)

A foci tényleg csak a pénzről szól? Történet arról, hogy a "szabad világ" egyetlen hajtóanyaga egyúttal a legnagyobb kötöttsége is. A Bundesliga 1971-es bundabotránya, 2. rész.

A német focivilágot megrázó legnagyobb bundabotrány 1971. június 6-án tört ki, amikor Horst-Gregorio Canellas, a Kickers Offenbach elnöke az 50. születésnapján lejátszott egy hangfelvételt, amelyen az eladott meccsek áráról alkudozott néhány játékossal. Az első részben olvashattuk a botrány kitörését követő zavaros jogi eljárásokat, a Hertha Berlin mosakodását, és azt, ahogyan látszat-ítéletekkel sújtották 10 csapat játékosait és néha vezetőit is. De arról is esett szó, ahogyan a két magyarral, Gergely Lászlóval és Varga Zoltánnal akarták elvitetni a balhét. Innen folytatjuk, ez ugyanis a berlini klubnak igen komoly gyakorlati problémákat okozott.

A Schalke csalására ugyanis furcsa módon úgy derült fény, hogy a Herthanál jószerivel nem tudtak 11 embert összekaparni, hogy a pályára lépjenek. Miután a Schalke ellen 3-1-re kikaptak, polgári bíróságnál támadták meg német labdarúgó szövetség döntését Varga Zoltán eltiltásáról. A bíróság első körben visszaadta Varga játékengedélyét, s a visszavágón 3-0-ra legyőzték a Schalkét. Csakhogy a Schalke fellebbezett a német szövetségnél, amely jogtalannak minősítette a polgári bíróság ítéletét, és 0-2-re a Schalkének ítélte a meccset! Hamarosan újabb fordulat történt: a Schalke már a Kupagyőztesek Európai Kupájában menetelt, amikor kiderült, hogy a Schalke-keret is benne volt a Bielefeld bundájában, s ők is eladtak egy meccset!  A Schalke játékosai ezután eskü alatt vallották, hogy ártatlanak, azonban kiderült, hogy hamisan esküdtek. A Schalke ellenfelei a mai napig FC Meineid, vagyis FC Hamistanúzók néven emlegetik a klubot.

Horst-Gregorio Canellas sajtókonferenciát tart a kertjében (PlanetWissen)


De mi is történt azon a napon, 1971. június 5-én, a berlini stadionban a Hertha BSC – Ariminia Bielefeld meccsen, illetve előtte? A kieséssel, és ezáltal pénzügyi csőddel szembenéző Bielefeld fejenként 15 ezer német márkát (összesen 250 ezret!) ígért a meccsért a Hertha játékosainak. Hogy mennyi volt ez a pénz? Volkmar Groß, Varga csapattársa így nyilatkozott: „Akkor 1200 márka alapilletményt kerestünk, és jó hónapokban 3000 márkát kaptunk bónuszokkal”. A Hertha együttese kétszer is szavazott az bundázás elfogadásáról, egyszer egy étteremben, egyszer pedig az öltözőben. Egyáltalán nem volt egyhangú a döntés, és feltételezhető, hogy a magyarok is nemmel szavaztak, de legalábbis Varga. A bielefeldieknek ugyanis szóltak, hogy arra a magyar fiúra, a csodacsatár Vargára jó lesz vigyázni, mert bármikor elsülhet a lába. Ezért egy iskolatársát, az ekkor már Bielefeldben élő Bartos Józsefet küldték el hozzá, hogy további 40 ezer márkát ajánljanak fel számára. Varga a meccs előtt kérte a pénzt. Az első félidőben a német sajtó szerint minden párharcot elveszített, eladta a labdákat, és csak sétálgatott a gyepen. A félidőben azonban nem az öltözőbe ment, hanem a stadion sajtó-részlegébe (más verzió szerint egy telefonfülkéhez). Felhívta a feleségét: „Megérkezett a pénz?” A nemleges válaszra az egyébként is szangvinikus játékos bedurrant. „Ezek a disznók rajtunk akarnak keresni, külföldieken! De most tönkreteszem az üzletüket!” – mondta állítólag. A Bielefeld ugyanis a történet szerint csak a meccs utánra ígérte a pénzt, amit Varga nem fogadott el. Valóban így volt? Vagy csak a német média bevált közhelyéről van szó? Varga élete végéig tagadta a dolgot, miközben  – sajnos – a sztori nem hangzik teljesen hihetetlenül. Még akkor is, ha nem teljesen igaz.

Az egyik eladott meccs: az Ariminia Bielefeld - Schalke 04

Annyi bizonyos, hogy a második félidőben Varga igen aktívvá vált, Tasso Wild szerint: „Varga őrülten játszott”, pedig röhejes módon még a sajátjai is fogták, akadályozták. Ekkor rúgta a kapufát is, illetve a keresztlécet is eltalálta. Csakhogy, húsz perccel a vége előtt Bernd Patzke, a hazai védő eladta a labdát egy támadónak, és a Bielefeld be is rúgta a labdát.

Végül Varga ügyében kompromisszum született: noha bizonyítottnak találták, hogy a Hertha egész együttese benne volt a bundában, a szövetség jogilag kifogásolható módon tiltotta el Vargát örökre, ezért abban maradtak, hogy az életfogytig eltiltást visszavonják, viszont távozzon. Varga egy sikertelen franciaországi próbálkozás után Aberdeenbe ment (a skótok később, 2003-ban, a klub centenáriumán a legjobb tizenegybe választották!) Utána az Ajax igazolta le 1973-ban, a Barcelonába távozó Johan Cruyff utódjának. Ez megcáfolta azt a vélekedést, hogy Cruyff fizikailag erősebb volt. Illetve megcáfolta volna. A vb előtti idényben a holland szövetségi kapitány ugyanis azt kérte a klubedzőktől, hogy a válogatott kerettagokat szerepeltessék, így Varga a mellőzés miatt távozott. Szerepet játszhatott a mellőzésében nyugtalan természete is. Ekkor már visszatérhetett Németországba, a Borussia Dortmundhoz igazolt. A csapat vele feljutott a Bundesliga I-be, de 1976-ban Otto Rehhagel lett az edző. Ő még kaiserslauterni futballistaként egy meccsen szétrúgta Vargát, aki ezért feljelentette – és Rehhagel most, edzőként pitiáner bosszút állt: alig szerepeltette a magyart. Úgy tűnt, hogy Varga egy görög sorstragédia hőse, akit nemcsak a kommunista állambiztonság-, de még a "szabad világ" pénzügyi megkötözöttsége-, tovább személyes ellenségek is üldöznek. A Fúriák azonban nemcsak kívülről-, hanem belülről is tudják űzni-hajtani a tragikus hőst...

Varga Zoltán állambiztonsági dossziéjának fedőlapja

Azonban a nézők hamarabb álltak bosszút, és nem Varga Zoltánon, hanem magán a német labdarúgáson. Az 1971-1972-es szezonban töredékére csökkent a meccsekre látogatók száma. Végül csak az 1974-es nyugatnémet rendezésű vébén, a világbajnoki cím megszerzése után állt helyre a német foci becsülete.

Így már az 1970-es évek elején kiderült: az európai foci ugyan üzlet, és a pénz a hajtóanyag ebben a motorban, de azért valami másról is szól ez a sport. Mégpedig a szurkolókról. Arról, hogy ezek a csapatok nemcsak egy-egy befekető pénzügyi tervét fejezik ki, hanem sokkal, de sokkal többet: egy-egy közösség álmait.

VÉGE

Források: Edvi László: 81 éves lett a futballedző aki leköpte és megalázta Varga Zoltánt (origo.hu); Thury Gábor: Hetvenöt éve született Varga Zoltán, az FTC legendás nyolcasa (nemzetisport.hu); Mező Gábor: Valahogy mindig félúton, valahogy mindig célkeresztben: tíz éve halt meg Varga Zoltán (pestisracok.hu); Alexander Bulychev: The first Hungarian in the Bundesliga: sentenced to death, came to Germany in the trunk, played a contract and revived Dortmund (showsport.me); Mark Godfrey: Kickers Offenbach and the infamous Bundesliga scandal of 1971 (worldsoccer.com); Edvi László: Varga Zoltán miatt gyűlölik egymást a Hertha és a Schalke szurkolói (origo.hu); Barotányi Zoltán: A bunda fenomenológiája - Kifordítom (magyarnarancs.hu); Mező Gábor: Így csináld ki az ellenséget – H. Iván szerepe Varga Zoltán lejáratásában (pestisracok.hu); »Boss, wir müssen Spiele kaufen« (spiegel.de); Önmagától senkit se lehet megmenteni - Varga Zoltán (fociologus.wordpress.com); Vörös Csaba: Aki jobb sorsot érdemelt volna: Varga Zoltán (fourfourtwo.hu); Vörös Csaba: A labdarúgócsapat összetételét operatív úton irányítottuk (index.hu); Claudia Kracht: Der Bundesliga-Skandal 1971 (planet-wissen.de)