történész, szociológus
Ami változik és ami ugyanaz
Március 15-ét sokféleképpen próbálták meg ünnepelni. Volt, aki a tényleges március 15-i hagyományt követte; s volt, aki megpróbálta kiforgatni. Ha a korabeli feljegyzések közül például Petőfi írásait olvassuk, bizony meg is hökkenhetünk, mivel világmegváltó lelkesültségében egyszer hetet-havat összehordott; megint máskor pedig látnoknak bizonyult. Keveset beszélünk arról is, hogy miközben Pest-Budán forradalmi megmozdulás zajlott az egész nép részvételével, a pozsonyi országgyűlésen még az előző napon szintén kisebbfajta forradalom bontakozott ki: a többség megszavazta a királyhoz intézendő felirati javaslatokat, a magyar szuverenitás helyreállításáról.
Érdemes azonban az "igazi" március 15-e előtt egy évet visszaugrani, s megnézni egy részletet Kossuth beszédéből az 1847 március 15.-én, Pesten tartott az ellenzéki konferencián, amelyet az Országgyűlésre készülő nemzeti párthoz intézett.
Az Országgyűlés Alsótáblájának (a Tekintetes Rendeknek és Karoknak) ülése 1836-ban Pozsonyban (A. J. Groitsch rézmetszete, Wikimedia)
"Mert a melly kormány vagy kormánypárt a többség általi kormányzás elvét vallja magáénak, annak, hogy alkotmányos legyen, a többségből kell erednie, s ha elveszti a többséget, le kell lépnie. De a conservativek ezt nem ismerik el, mert nem olly kormány gyámolítására szövetkeztek, melly a nemzet többsége akaratának kifolyása, s melly a maga lételét a többség pártolásától függőnek elismeri, hanem olly kormánynak pártolására szövetkeztek, melly nem alkotmányos eredetű, melly a többség akarata előtt nem hajlik meg, hanem melly a monarchius elvtől kölcsönzött hatalmát arra akarja használni, hogy magának mindenáron többséget is szerezzen a nélkül, hogy magát attól függésbe tegye. Így tekintve pedig ezen többségszerzési eszme merő ellentéte az alkotmányosság eszméjének."
Vajon Kossuth meglepődne-e, ha tudná: a mai Magyarországon a "conservativok" ismerik el a többségi elvet, s állnak az alkotmányosság pártján? Hogy a másik oldal, a mai ellenzék mindenféle más elvből vezeti le hatalmi igényét, mivel képtelen a választók többségének bizalmát megnyerni?
Ha Kossuth tudná, hogy ma Bécs az Brüsszel, valószínűleg nem döbbenne a szerepek-, pontosabban a megnevezések változásain. Számára mindig Magyarország volt az első, és a nemzeti önrendelkezési joga.