Pálffy László
Pálffy László

matematikus, játéktervező

Bódítószer levert forradalomra: egy sikertörténet szomorú kezdete

Az osztálysorsjáték régi hagyományát furcsa módon 1956 leverése után, az újjáépülő kommunista diktatúra élesztette fel, Ötöslottó néven.

Az 1956-os forradalom kitörésével nem csak a sportfogadások álltak le, de maguk a sportesemények is elmaradtak.Az addig heti 1-2 millió fogadással működő Totó 12 főmérkőzése és a fogadás nyertesei rendszeres témát kínáltak egyaránt a sajtónak és a közbeszédnek is.Mindamellett a fogadási játék jelentős bevételt szolgáltatott a költségvetés számára.A forradalom október 23.-ai kitörésekor még a sportújságírók is megrémültek a Totó megszűnése miatt. Szepesi György az "ellenforradalmárokat" azzal is vádolta, hogy szabotálják az október 28.-ai Totó fogadási forduló főmérközésének, a Népstadionba tervezett magyar - svéd labdarúgó mérkőzésnek a megrendezését. Az 1947-től heti rendszerességgel kínált sportfogadás, a Totót az ötvenes évekre már szinte minden minden héten címlaptörténeteket kínált. A sportfogadás által is támogatott magyar sportélet heti győztesei, az Aranycsapat labdarúgói, Papp László ökölvívó a filmhíradók hőseiként együtt szerepeltek Rákosi Mátyással, Farkas Mihállyal, Marosán Györggyel. Nem csak a sportújságokat gazdagították a sportolók és az állami vezetők kézfogásait megörökítő képek és történetek, hanem a megyei lapok, szakmai lapok. Az 1956 október 23.-án, kedden kitört forradalom a ma már több mint 74 éves Totó életének egyetlen, 8 hetes szüneteltetését jelentette. Az újraindulás a korábbi érdeklődési szint negyedét sem érte el. Úgy tűnik, a forradalom leverése után a kártyázó társaságoktól is tartottak, s a szerencsejátékot is a társadalom ellenőrzésére akarták felhasználni.


A 65 éve levert forradalom után megalakult Kádár kormány megtorló intézkedései között néhány hétköznapi döntés is szerepelt. Az egyik első intézkedése nem csak "figyelemelterelő hadművelet" volt, hanem jelentős anyagi hasznot is remélt a szerencsejátékok kínálatának bővítésével. A Magyar Országos Levéltár nagy példányszámban kiadta "Kádár János Első Kormányának Jegyzőkönyveit". A sorozat első kötete az 1956. november 7.-étől 1958. január 25.-éig tartó időszakot mutatta be. Ebből a nagyközönség számára is nyilvánvalóvá vált, hogy milyen fontos, volt Kádárék számára szerencsejáték. Az új kormány népszerűséget keresve nem csak a kijárási tilalmat oldotta fel a karácsony esti éjféli mise idejére, hanem pl. engedélyezték, hogy az újságok címoldalán öles betűkkel Békés Karácsonyi Ünnepeket kívánjak. A Lottó bevezetéséről szóló Kádár-határozat előterjesztésében árbevételi tények és tervek is szerepeltek. A Totó 1953-1955-ben évi 130 millió forint körüli költségvetési bevételt hozott, de a forradalom miatt leállt Totó 1956. évi árbevétele azonban 90 millió forintra csökkent. Viszont a Lottó szervezéséből a Kádár kormány évi 150 millió forintot remélt. A Kádár-féle határozat a sporttámogató Totóhoz hasonlóan természetesen hangzatos célokat fogalmazott meg a Lottó értékesítéséből származó nyereség felhasználására. Az új számsorsjáték nyeresége a lakásépítés támogatását kellett, hogy szolgálja - hiszen a lakásépítés elhanyagolása a Rákosi-rémuralom egyik hétköznapokat megnyomorító jellegzetessége volt. Most azonban a kitűzött célt a lottójáték minden szempontból sokszorosan túlteljesítette. A lakásépítés támogatását nem csak a központi forrásokon keresztül pörgette fel, de még a lottó játéktervébe a nyeremény-hányad részeként is beépítették. A lottó havi tárgynyeremény-sorsolásainak főnyereménye havonta 1-2 néha 4 öröklakás is volt. A lottó első 15 évében 505 darab öröklakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. A lottó megszületésének korszakának szinergia-hatásait látványosan jellemzi a legnagyobb, 53 lakásos lottóház létrejötte. A forradalom leverésében a szovjet tankok és a nehéztüzérség mind emberéletben-, mint történelmi épületeinkben legnagyobb károkat a Corvin -köz környékén okozták. Az erre való emlékezés akadályozását is szolgálta, a környék megsérült épületeinek lebontása, az Üllői út nagykörút kereszteződésének átformálása. Az Iparművészeti Múzeum mellett 1960 elejére elkészült 3. és egyben legnagyobb lottóház ünnepélyes átadására 1961. augusztus 29.-ig, Jurij Gagarin látogatásáig vártak. A különleges helyen, Csics Miklós tervei szerint épült Lottóház a ma is olvasható "Lottóház" feliratával a lottóterv sikerének reklámértékével bírt, s egyúttal a forradalom emlékének elfedését, eltemetését is szolgálta az újszerű, kádárista "fogyasztói" közösség megtestesüléseként.

Az Ötöslottó azonban túlnőtt eredeti gazdáin, annál is inkább, hiszen a "szerencse" (vagyis a véletlenszerűség) tulajdonképpen a Mindenség kiszámíthatóságára alapozott marxista tanítások cáfolata volt. Az utóbbi 65 évben a magyar felnőtt lakosság nagyobb része egyedül-, vagy családjával,vagy társaságban rendszeresen játszik lottó játékot. Egy új játék születését gyakran a kitalálója által leírt, beadott szabadalom időpontjához kötik. Az Ötöslottó születésnapjának tekinthető akár a kormányhatározat időpontja is, az 1956. december 28.-a is. Ettől a naptól megkezdte az Országos Takarékpénztár a játék szervezését a Pénzügyminiszter felügyelete alatt. 1957. január 5.-ei sajtó híradás is tekinthető az Ötöslottó születésnapjának. Ezen a napon a "'Reszkess Totó, jön a Lottó"' cím alatt a következő hír jelent meg:"Érdekes hírt hallottunk László Andortól, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatójától. Az OTP elhatározta, hogy felélesztik a sorsjátékok Magyarországon népszerű hagyományait. Egyenlőre arról van szó, és arra készül a terv, hogy megindítsák a régi lottóhoz hasonló sorsjátékot, amelynek jelenleg a Német Demokratikus Köztársaságban vannak "modern" tapasztalatai. A sorsjáték megindításának kettős haszna van: nyerési lehetőséghez jutnak a kispénzű emberek, a sorsjáték bevételeit az állam lakásépítésre fordítja. Az új sorsjátékról az Országos Takarékpénztár a sajtó útján néhány nap múlva részletes tájékoztatással szolgál." Az Ötöslottó esetében azonban a születésnapra még két másik dátumot is olvashatunk. Az egyik ahhoz az eseményhez kapcsolódik, amikor is a játékosok már megvásárolhatták a lottószelvényeket. Ennek szellemében az 5/90-es Ötöslottó játékterve, értékesítési hálózata lehetővé tette, hogy majd kétmillió lottószelvény 1957 február 13.-ától kezdve a boltokban legyen. Az 1957 február 13.-ai fővárosi és vidéki napilapok, a rádió is részletesen beszámolt a március 7.-ei sorsolással induló Ötöslottó játékszabályairól, céljairól, előzményeiről, működéséről. A lakásépítést támogató számsorsjáték bevezetéséről szóló híradás már a játékszabályokat és a nyerés kritériumait is részletezte. Eszerint" a lottószelvényeken a 90 számból 5 számot kell a fogadóknak megjelölniök, s ha ezek közül kettő, vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, nyernek". Az eddigi gyakorlat szerint azonban az Ötöslottó születésnapja gyanánt az első sorsolási napot hirdették. Ezen az 1957. március 7.-ei napon megszülettek az első nyertesek is. Az első sorsolásra a legyártott 2 millió darab szelvényből több mint másfél millió (1.505.546 db) darab kelt el. Az állami bevétel olyan nagy volt, hogy a sok 2-3 találatos nyertes mellett hatalmas összeg jutott a négytalálatosokra. Az első sorsoláson telitalálat ugyan nem született, de a hét darab négytalálatos mindegyike 160.810 forintot nyert. A Totószelvény árával megegyezően 3 forint 30 fillérért árulták egy-egy lottószelvényt. A Totó bevezetésekor, 1947-ben is túl magasnak volt ez az ár, és most, 10 évvel később is így volt, hiszen a korabeli forint értékére presztízs-okokból is vigyáztak az ország kommunista urai. A Totóban ezért az összegért eleinte egy majd két alapjátékot (két önálló hasábot) kapott a játékos. Az Ötöslottó játékszabálya szerint, ha egy sorsoláson telitalálat nem születik, akkor a telitalálatosok nyereményalapja a négytalálatosokat gazdagítja. Ha sem öttalálatos, sem négytalálatos nem születik, akkor az Öttalálatosok nyereményalapja a következő heti öttalálatosok nyereményalapját gazdagítja, míg a négytalálatosok nyreményalapját az aktuális heti három találatosok nyereményalapját növeli. Tehát már az első héten érvényben volt a halmozódás szabálya az Ötöslottóban, de a lottó 65 éves történelmében olyan hét nem fordult elő, hogy sem négyesek, sem ötösök ne lettek volna. Ha a lottó mai 300 forintos alapjáték-árhoz viszonyítjuk az 1957-es 3 forint 3 filléres árát, akkor láthatjuk, hogy meglehetősen kevesen engedhették meg maguknak a rendszeres lottózást. Az ötvenes években ritka volt az ezer forint feletti havi jövedelem, amiből pedig még 10%-ot szinte automatikusan levontak "a melegen ajánlott" Békekölcsön nyeremény-kötvényre. A nyugdíjas korú lakosság nagyobb részének az ötvenes években semmiféle nyugdíja sem volt. Azok a szerencsések akik nyugdíjat kaptak, jórészt havi néhányszáz forint körüli összegből és rokoni támogatásból éltek. Az első telitalálatos lottónyertes például 266 forintos havi özvegységi nyugdíjából élt, hat gyermeket nevelt fel. Nem csak a bérekhez, és a nyugdíjakhoz képest került sokba a lottó, de az akkori árakhoz képest is. A tej literje 1 forint 40 fillér, a benzin literje 1forint 60 fillért volt, a kenyér kilója 90 fillér, a húsé 9 forint volt. Egy doboz cigaretta 2 forint, egy tojás 30 fillér volt. Az első nagy nyertesek millió körüli nyereményei sok mindenre adtak lehetőséget, és sokáig kitartottak.Ezekben az években 50-100 ezer forintért családi házat, 20-30 ezer forintért személygépkocsit lehetett venni. A legrangosabb, I. osztályú (például a Szondi) étteremben az étlap legdrágább ételeiért - roston készített süllő, sült csirke - is csak 13-15 forintot kellett fizetni.

Az első két telitalálatos szelvény egyikének kifizetése az 1959. év 39. játékhete után (szerencsjatekgaleria.hu)

1957. április 11.-e a magyar Ötöslottó addigi legszerencsésebb napja volt, mely nagy lendületet adott a játék népszerűségének dinamikus emelkedéséhez. A legelső telitalálatost elérő Ring Sándorné kapcsán az újságokban még az is megjelent, hogy Budapesten, a XI. kerületben él, és gyermekei, valamint saját életkorát (23, 26, 33, 37, 66) játszotta meg a lottón. Özvegy Ring Sándorné boldogan újságolta mindenkinek örömét, hisz méltán gondolhatta, hogy korábbi nehéz sorsa miatt senki sem irigyli majd tőle a nyereményt. Férje állampénztári főtisztviselő volt, akit a II. világháború végén egy bombatámadásban elveszített. Ráadásul, otthonuk, annak teljes berendezésével együtt is megsemmisült. Míg Fortuna rá nem mosolygott, szerény 226 forintos özvegyi nyugdíjából és néhány nagyobb gyermekének támogatásából nevelte a kisebbeket. Ring néni ugyan tudta, hogy mire kell költenie nyereményösszegét, de mégis a nyeremény elköltésében segítségüket kínáló rászorulók százai jelentkeztek. Az özvegyasszony a családon belül költötte el a nyereményét, de a későbbi nyertesek tucatjairól tudni, hogy a hirtelen jött nagy összeg örömében hirtelen lett barátok százaival alkottak gyors lottó nyeremény-költési közösséget.Bár hétről hétre a felnőtt magyar lakosság többsége részt vesz a lottójátékban, de nagyon ritka az, hogy az Ötöslottóba beérkező szelvényszám meghaladná az 4 milliót. Az Ötöslottó játékosait kérdező közvéleménykutatások és a szerencsejátékot szervező cég forgalmi adatai egymástól távoli számokat mutatnak.

Lottóhúzás eredményeire várakozva. 1957 végétől 1958 utolsó játékhetéig, 57 játékhéten keresztül nem volt telitalálat (szerencsjatekgaleria.hu)

Ez az eltérés már az első 1957-es piackutatások óta nyomon követhető. A társadalom széles rétegeinek rendszeres költési szokásaiba a lottószelvény árának csak a töredéke fért bele így munkások, diákok, lakóközösségek, családok gyakran közösen lottóztak. Az 1957. szeptember 11.-én megszületett első telitalálat története is egy lottószelvény mögötti hét játékost takart. A nyertes szelvényen szereplő név, özvegy Ring Sándorné mögött hat gyermeke szintén lottójátékosként osztozott a játék, majd a nyeremény örömében. Az ilyen típusú közösségi játék mind a mai napig divatos, és újabb és újabb okok generálnak játékos közösséget. Még 2021. decemberében is alakulnak újabb és újabb lottó-közösségek, hisz a magyar lottókban megnyerhető 3-3 milliárd forintos halmozott főnyeremény töredéke is nagy vonzerőt jelent. Sokan úgy gondolják, hogy egy álomszerűen nagy összegű nyeremény reményében könnyen le tudnak mondani két kifliről. A kiflik árát 4-5 társukkal összedobva fizetnek ki egy lottószelvényt, hisz a 3 milliárd forintos főnyereményen osztozva fejenként félmilliárd forint körüli összeg is bőven elég családjuk gondjainak enyhítésére.

A lottójáték újszerű bevezetése tehát a kádári konszolidáció egyik sikertörténete lett. Pénzügyi szempontból hozzájárult a forradalom alatt megrendült diktatúra stabilizációjához, politikai kommunikáció szempontjából "jó hír" volt és beszédtémát szolgáltatott, társadalmi szempontból pedig egy újszerű "közösségformáló" erővel is bírt.

A játék vonzása és öröme azonban túlélte a diktatúrát, s az ötöslottó bevezetése tulajdonképpen hosszútávon egy lépésnyi hátrálásnak bizonyult hosszútávon a restaurált kommunista hatalom számára.