Kanyó Ferenc
Kanyó Ferenc

A történelmet író győztesek mi vagyunk

Mi magyarok vagyunk azok a győztesek, akik a középkori magyar történelmet írták. Ami százhúsz éve dicsőségesnek számíthatott, azt ma esetleg másképp ítéljük meg, és az is lehet, hogy a történeti forrásokat újra megvizsgálva egészen más képet kapunk a kora középkori eseményekről.

Grób László kérdéseket felvető sorait olvasva a középkori magyar történelemmel foglalkozó történészként egy merész kijelentéssel élnék: mi magyarok vagyunk azok a győztesek, akik a középkori magyar történelmet írták. De nem mindegy, hogy a történetírás mely szakaszában fogalmazták meg azokat a tételeket, amelyek körül manapság a közbeszédben olyan nagy viták zajlanak. Ami százhúsz éve dicsőségesnek számíthatott a közvélemény szemében, azt ma már másképp ítéljük meg, és az is lehet, hogy a történeti forrásokat újra megvizsgálva egészen más képet kapunk a kora középkori eseményekről.

Manapság az emberi kíváncsiság kielégítésének az aranykorát éljük. A kérdéseinkre a válaszokat ott hordozzuk a zsebünkben, elővehetjük bármikor, elolvashatjuk rajta a Huszárvágás bejegyzéseit, és rákereshetünk a szerzők állításainak forrásaira. Ez még húsz éve sem számított természetesnek, egy-egy kérdés mélyebb megválaszolásához adatbázisok átnyálazásához szükséges idő, könyvtárban töltött órák kellettek. Legyen szó otthoni barkácsolásról, sportról, receptekről, a legfrissebb sci-fi sorozatok megjelenési időpontjáról vagy éppen egy politikai vitáról, villámsebesen a képernyőre varázsolhatjuk a legfontosabb tudnivalókat. A kíváncsiságunk kielégítése pedig stabilitást és kényelmet ad az életünk számára, egyúttal megváltoztatva a körülöttünk lévő világot.

Kálti Márk alakja a Képes Krónikában


Grób László
Grób László

kiadóvezető

A történelem, amit a győztesek írnak

Vajon mi alapján írjuk a történelmet? A történelem, amit nemcsak menet közben, hanem utána, az emlékezetben is meg kell nyerni. Ha véget érnek az ásatások, Aba Sámuel vajon hol fogja megtalálni a helyét?

Belegondolt már abba a tisztelt Olvasó, hogy milyen keveset tudunk a magyar kora-középkorról? És hogy amit tudunk, az is mennyire bizonytalan. A honfoglalás ködös: megérkezett ide a Kárpátok hágóihoz egy hadsereg, majd egy törzsszövetség. Állítólag menekülnek, majd beözönlenek és elfoglalják a Kárpát-medencét. Már itt gyanús: a menekülők nem így szoktak viselkedni, ilyen magabiztosan és diadalmasan. Nem is véletlen, hogy újabban már arról szólnak a hipotézisek: nem menekültek, hanem tudatosan „hazát foglaltak”. Mint láthatjuk, a két elmélet kizárja egymást.

Aztán egészen Géza fejedelemig: mi is volt több mint egy évszázadon keresztül, azon felül, hogy „kalandoztunk”? Kiraboltuk a kolostorokat, megbecstelenítettük a szüzeket és felpakoltuk az arany meg ezüst étkészleteket? Vagy pedig védelmi háborút vívtunk németség ellen a pozsonyi csata után is, a „legjobb védekezés a támadás” elve alapján? Mindenki részt vett benne? Vagy csak a balatoni törzsek?

A ménfői csata ábrázolása a Képes Krónikában. Balra lent éppen Aba Sámuellel végeznek.