Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A tömegpusztító fegyverek bevetése. Néhány kérdés az ukrajnai háborúval kapcsolatban 4. rész

Az ukrajnai háború kapcsán rengeteg elemzést, jóslatot, ítéletet olvashatunk. A forgatag a Huszárvágás blog szerkesztőjét is magával ragadta. Én azonban inkább kérdéseket szeretnék feltenni, természetesen történelmi párhuzamok felidézésével.

Az ukrajnai háborúról szóló kérdésfelvetésünk első részében a vietnami háborúval kapcsolatos párhuzamokat felvázolni. A második részben a háború megváltozott természetével, vagyis inkább visszaváltozott természetével, az "országok közötti háborúval" kapcsolatban tettünk föl kérdéseket. A harmadik részben a minőség vs. mennyiség kérdését próbáltuk megvizsgálni. Azt, hogy néhány "fecske" csinálhat-e nyarat, vagyis ha csak mutatóban kap az ukrán fél a legmodernebb NATO fegyverrendszerekből, azzal mire mehet a tömeghadseregek bevetését igénylő háborúban. Most, a negyedik részben talán a legkínosabb kérdést szeretnénk feltenni: sor kerülhet-e tömegpusztító fegyverek bevetésére?

A Davy Crockett-bomba. Taktikai atomfegyver (a legkisebb) 1961-ben. (Wikimedia)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Olcsó fegyverek tömege vagy a legfejlettebb eszközök? Néhány kérdés az ukrajnai háborúval kapcsolatban 3. rész

Az ukrajnai háború kapcsán rengeteg elemzést, jóslatot, ítéletet olvashatunk. A forgatag a Huszárvágás blog szerkesztőjét is magával ragadta. Én azonban inkább kérdéseket szeretnék feltenni, természetesen történelmi párhuzamok felidézésével.

A közkeletű vicc szerint az amerikaiak az űrprogram során elköltenek egymillió dollárt, hogy kifejlesszenek egy olyan golyóstollat, ami a gravitáció nélkül is működik. Az oroszok viszont egyszerűen felküldenek a Nemzetközi Űrállomásra egy tintaceruzát... Az ukrajnai háborúról szóló kérdésfelvetésünk első részében a vietnami háborúval kapcsolatos párhuzamokat vetettük fel. A második részben a háború megváltozott természetével, vagyis inkább visszaváltozott természetével, az "országok közötti háborúval" kapcsolatban tettünk föl kérdéseket. A mostani, harmadik részben a minőség vs. mennyiség kérdését próbáljuk megvizsgálni.

Az amerikai hadsereg egyik Cougar típusú páncélozott harcjárműve, miután egy házilagosan barkácsolt robbanóeszköz eltalálta Irakban (2007, Reddit)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Országok közötti háború: tömeghadseregek vagy elit egységek? Néhány kérdés az ukrajnai háborúval kapcsolatban 2. rész

Az ukrajnai háború kapcsán rengeteg elemzést, jóslatot, ítéletet olvashatunk. A forgatag a Huszárvágás blog szerkesztőjét is magával ragadta. Én azonban inkább kérdéseket szeretnék feltenni, természetesen történelmi párhuzamok felidézésével.

Az ukrajnai háborúról szóló kérdésfelvetésünk első részében a vietnami háborúval kapcsolatos párhuzamokat vetettük fel. A második részben a háború megváltozott természetével, vagyis inkább visszaváltozott természetével, az "országok közötti háborúval" kapcsolatban teszünk föl kérdéseket  - ezúttal az irak-iráni háború példáját segítségül hívva.

1990, vagyis a Bush-féle „Új Világrend” meghirdetése óta úgy tűnt, hogy az országok közötti klasszikus értelemben vett háborúk korszakának vége. Az USA mindjárt 1990-1991-ben be is mutatta, hogy hogyan fognak kinézni a jövő háborúi: a „Rossz” szerepét meggyőzően alakító Irakkal szemben a „Jó Nagyhatalom” vezette össznépi, szinte világszintű koalíció mintegy rendőri feladatokkal lép fel, s helyreállítja a világ rendjét, a békét, a biztonságot.

Iráni falfestmény az irak-iráni háború egyik 15 éves önkéntesének emlékére (Middle East Eye)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A „kettős Vietnám-effektus” és a „fordított Vietnam-szindróma”. Néhány kérdés az ukrajnai háborúval kapcsolatban 1. rész

Az ukrajnai háború kapcsán rengeteg elemzést, jóslatot, ítéletet olvashatunk. A forgatag a Huszárvágás blog szerkesztőjét is magával ragadta. Én azonban inkább kérdéseket szeretnék feltenni, természetesen történelmi párhuzamok felidézésével.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdések felvetésében először a vietnami háború példáját hívjuk segítségül.

A vietnámi háború során a szovjetek propaganda-gépezete és a nemzetközi baloldali társutas sajtó olyan képzetet keltett, miszerint az USA nemcsak jogtalanul, de barbár módon avatkozik a kis vietnámi nép belügyeibe. Ezzel párhuzamosan az észak-vietnami hadikommunista rezsim számára teljesen egyszerű volt a háború megfogalmazott célja: az amerikaiak menjenek haza! Ezzel szemben az USA nem igazán tudta állláspontját nemhogy közvetíteni, de még kialakítani se – homályosan valami olyasmi lehetett a céljuk, hogy hátha az északiak belefáradnak (esetleg meg is halnak, lásd „kill ratio”). Ahogyan a Giap tábornoknak tulajdonított mondás tartja: az amerikaiaknak nagyon jó a taktikájuk, de nincs stratégiájuk. Az észak-vietnamiaknak volt, és pofonegyszerű volt: kiszorítani a nem-vietnami felet a konfliktusból. Ez végül 1973-ban sikerült is: miután kivonták az amerikai katonákat Dél-Vietnámból, a Kongresszus második körben még le is szavazta a Dél-Vietnamnak nyújtandó pénzügyi és katonai segítséget.

A Három Katona (a Washington DC-ben levő Vietnámi háborús emlékmű része; Wikimedia)