Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Zsoldosok, avagy az állami erőszakmonopólium kérdése

"Mi vagyunk a zsoldosok, kezünk sose dolgozott." Zsoldosvilág vs államok a modern korban.

Guy Ritchie legújabb filmjében (Operation Fortune – Ruse de Guerre, 2023) teljes természetességgel mutatja be azt a világot, amelyben titkosszolgálati küldetések lebonyolítását „outsourcingolják”, vagyis magánvállalkozókra bízzák a brit-amerikai világban. Ezekről a vállalkozókról keveset hallunk, annál többet viszont az orosz Wagner-zsoldoscsoportról. A Wagner-zsoldoscsoport ukrajnai alkalmazása kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés: miféle világot élünk, ahol katonai magáncég viselhet hadat egy ország fegyveres erejének kvázi szövetségeseként egy másik ország ellen?

A contractor, másnéven: private military company (PMC) vagyis a katonai magánvállalkozó – közkeletű nevén: zsoldos – Irak 2003-as amerikai inváziója után jelent meg a szélesebb közvélemény előtt. A Blackwater botrányai után inkább az Academia nevet vette fel a legtöbb hírt "produkáló" cég, majd szép csendben „lekommandóztak” a címlapokról. A contractorok ugyanis olyan feladatokra kaptak megbízásokat, amelyek vagy kényelmetlenek lettek volna a hivatásos katonaság számára, vagy pedig nem tudtak rá az adott helyzetben erőket lekötni.

Álláshirdetés napi ezer dollárért Ukrajnában (forrás: BBC)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Egy koncepció története

A szovjet korszakból, még pontosabban a szovjet-kínai határvillongások idejéből származó magyar vicc szerint a TASZSZ jelenti: A szovjet-kínai határon egy kínai harckocsi tüzet nyitott egy békésen szántogató szovjet traktorra. A traktor viszonozta a tüzet, majd felszállt és elrepült.

Hogyan készül egy koncepció? Az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében történt újabb fejlemények miatt valamiért a Rajk-per jutott eszembe. Idézzük fel a nevezetes per koncepcióját, kém-történetét!

Anélkül, hogy a per okainak (Rajk és Péter Gábor szembenállása; Jugoszlávia kiszakadása a sztálini blokkból; az amerikai Alger Hiss-ügyre reakcióként ellenper; a "nyugatos" kommunisták és hírszerzők megrostálása) elemzésébe mélyebben belemennénk, mindössze az 1949-ben lezajlott monstre kirakatperben előadott történet fő szálait idézzük fel. A vádiratot maga Rákosi Mátyás állította össze a már lefolytatott koncepciós eljárások anyagait felhasználva. Ahogyan visszaemlékezéseiben írta: "Nem is volt könnyű a felgöngyölítés kidolgozása, és megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött." A vádirattal együtt Moszkvába repült és személyesen Sztálinnal egyeztette. Amikor visszajött azzal adta oda munkatársainak, hogy azon "egy vesszőt se változtassanak". Rákosi igen elégedett volt a munkájával: a tárgyalás előtt azzal büszkélkedett, hogy "szeretne az ügyész ilyen vádiratot írni!"

Egy izléses útvesztő (Traquir House, Wikimédia)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Ellenfelek és mégis összetartoznak

A történelemben számos olyan példa áll rendelkezésünkre, hogy két szereplő sokszor élet-halál harca ellenére valójában közös történet része, s amikor ez a történet befejeződik, egy nevető harmadik lép a színre.

Az Egyesült Államok Oroszország ellen vívott proxyháborúja során mintha elfeledkezne a világ többi többi részéről. Az orosz agresszió pedig a látványosnak nem nevezhető katonai eredményekkel együtt Oroszország mozgásterét is jelentősen szűkíti egyelőre. Eközben mintha egy nevető harmadik megragadná a pillanatot. Ahogy mondani szokás, egy kép többet mond ezer szónál, s az alábbi képen kibontakozó történet mintha már egyszerűen túllépne az USA és Oroszország küzdelmén.

A Kínában tartott, szaúdi-kínai-iráni tárgyalások sikeres zárásakor készült fotó 2023. március 10-én (AP fotó) Egy új világrend kezdete? Avagy a szaudiak és az irániak is egy, Amerika által meghatározott történet részei voltak - eddig.

A történelem során többször volt olyan, hogy két, ellentétes oldalon álló birodalom tulajdonképpen egy közös történet része volt. S amikor a történet véget ért, akkor mindkét birodalom lehanyatlott vagy el is bukott, és a közös történet fizikai színhelyét jelentő politikai játékteret más szereplő vette át. Egyszerűen az események átléptek rajtuk. A történelmi morfológia („alakzattan”) segítségével próbálunk felidézni párhuzamos eseménysorokat!

Címkék:

Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A tömegpusztító fegyverek bevetése. Néhány kérdés az ukrajnai háborúval kapcsolatban 4. rész

Az ukrajnai háború kapcsán rengeteg elemzést, jóslatot, ítéletet olvashatunk. A forgatag a Huszárvágás blog szerkesztőjét is magával ragadta. Én azonban inkább kérdéseket szeretnék feltenni, természetesen történelmi párhuzamok felidézésével.

Az ukrajnai háborúról szóló kérdésfelvetésünk első részében a vietnami háborúval kapcsolatos párhuzamokat felvázolni. A második részben a háború megváltozott természetével, vagyis inkább visszaváltozott természetével, az "országok közötti háborúval" kapcsolatban tettünk föl kérdéseket. A harmadik részben a minőség vs. mennyiség kérdését próbáltuk megvizsgálni. Azt, hogy néhány "fecske" csinálhat-e nyarat, vagyis ha csak mutatóban kap az ukrán fél a legmodernebb NATO fegyverrendszerekből, azzal mire mehet a tömeghadseregek bevetését igénylő háborúban. Most, a negyedik részben talán a legkínosabb kérdést szeretnénk feltenni: sor kerülhet-e tömegpusztító fegyverek bevetésére?

A Davy Crockett-bomba. Taktikai atomfegyver (a legkisebb) 1961-ben. (Wikimedia)