Szeptember 11-én Moszkvában újra felállították Feliksz Edmundovics Dzserzsinszkij, a lenini szovjet politikai rendőrség megalapítójának szobrát. A lengyel származású Dzserszinszkij a bolsevik hatalomátvétel után sürgősen létrehozott terrorszerv, az Össz-oroszországi Különleges Bizottság atyja volt. Ezt a terrorszervezetet az orosz eredetijének (Всероссийская чрезвычайная комиссия) kezdőbetűiből (VCSK, ВЧК) csak Cseka néven emlegették. Hiába vett fel különböző neveket az évtizedek folyamán, illetve hiába sorolták be különböző népbiztosságok, minisztériumok alá (GPU, OGPU, NKVD, MGB, végül KGB), tagjait a mai napig csak "csekistának" nevezik. Olyasmi ez, mint nálunk az "ávós", azzal a különbséggel, hogy míg Kádár Jánosék igyekeztek a felszínen elhatárolódni az ÁVH-tól, s a szőnyeg alá söpörni annak valódi rémtetteit, a csekisták a kommunizmus 70 évén keresztül büszkén vállalták ezt a megnevezést. És vállalják ma is.

Vajon mit üzen az, hogy most újra felállították a szobrát? És hogyan történt a ledöntése? Nézzük meg, hogy ír erről Vlagyimír Bukovszkij, egykori szovjet-ellenes orosz ellenzéki harcos "A moszkvai per" című könyvében.

Szergej Nariskin, a külföldi hírszerzés vezetője beszédet mond az újonnan felállított szobor előtt (Reuters). A Reuters tájékoztatása szerint a szobor ledöntését örömmel üdvözölték Lengyelországban; azonban, mint látni fogjuk, nem csak ott

Az első szabad választásokat követően megalakult Antall József kormánya. Az ország kormányozhatóságának érdekében a két legnagyobb parlamenti párt vezetése megállapodást kötött, amely utóbb MDF-SZDSZ paktum, illetve a két párt vezetője után Antall-Tölgyessy paktum néven került be a magyar politikatörténetbe. A paktum lényege az volt, hogy az országgyűlési döntéshozatalban leszűkíti a minősített többséget igénylő törvények körét, amelyek közül is a legfontosabb a költségvetési törvény volt. Így az egyszerű parlamenti többséggel rendelkező MDF-KDNP-Kisgazdapárti koalíció ténylegesen is irányítani tudta az országot a népszuverenitás elve alapján megszerzett országgyűlési felhatalmazással. A minősített törvények körét leszűkítő törvénymódosításért – ami értelemszerűen szintén kétharmadot igényelt – cserében az SZDSZ megszerezte a köztévé és a rádió elnöki posztjait, illetve delegálhatta a köztársasági elnököt.

Hieronymus Bosch: Hármasoltár (részlet)