Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Biológiai hadviselés – a kezdetektől a modern kor beköszöntéig

Az „ABC” a modern kor egyik legrettegettebb betűkombinációjává vált. Az „Atomic, Biological, Chemical” szavak kezdőbetűi a tömegpusztító fegyvereket jelölik. Az emberi sokaságot kiírtani képes hadviselési eszközök közül ezúttal a biológiai fegyverek modern kor előtti történetét tekintjük át röviden.

A biológiai fegyverek olyan vírusok, baktériumok, gombák, rovarok-, illetve biológiai úton előállított és biológiailag különösen aktív szerves vegyületek (pl. mérgek és pszichoaktív szerek), amelyeket fegyveres konfliktus esetén az ellenséges élőerő (katonaság vagy hátországi lakosság) pusztítására vetnek be. A definíció nem teljesen pontos, hiszen, ha a rovarok is ide tartoznak, akkor mondjuk a harci kutyák miért nem? Sőt, történelmi értelemben akár azok a lovak vagy tevék is a biológiai fegyver kategóriájába számíthatnak, amelyeket az ókorban a harci elefántok megzavarására sorakoztattak fel. Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy a definíció átfedést mutat a vegyi fegyverekkel, s én a jelen írásban a mérgekkel (pl. a békából nyerhető nyílméreg) nem is foglalkozom.

A Fekete Halál aratása (Pieter Breughel festménye, 1562)


Kovács Emőke
Kovács Emőke

történész

Vesztegzár a Balatonnál

Hála Istennek, most már újra szabadon élvezhetjük a Balatont. A COVID után visszatekintve láthatjuk, hogy elődeink is bizony kénytelenek voltak néha megküzdeni a járványokkal, betegségekkel. Balatoni sorozatunk első írása.

A Magyar Királyság területén a XVIII. században nem volt megszokott a nyílt vízi tavakban, folyókban való fürdés. Ennek több oka is volt, az egyik a járványok kiküszöbölésében, a Balatonban való fürdés korlátozásában kereshető. Mária Terézia 1777-ben Ratio Educationis – A nevelés ésszerűsége – című rendeletében megtiltotta a folyókban való fürdést vagy úszást, de ez nem annyira a járványok terjedése, hanem inkább a testi épség megóvásával indokolta. (Hogy ez tényleg "felvilágosult" álláspont volt-e, az mind régi-, mind mai szemmel kétséges...) A Balaton a 18. század végéig inkább mezőgazdaságilag hasznosított terület volt, az állatokat fürdették, itatták benne, a tavat fürdésre, úszásra nem használták. Mária Terézia és II. József uralkodása idején nagyban rendezték a birodalmi közegészégügyi ellátás rendszerét, melynek éppen az állatokat és embereket érintő járványok elhárítása volt a célja.

Brodszky János: A Balaton Zala megyei partján


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A feketehimlő felszámolása

Az 1960-as évek közepéig a feketehimlő a világ nagy része számára halálos veszélyt jelentett. A hidegháború közepette egy páratlan amerikai-szovjet együttműködés keretében azonban alig tíz év alatt sikerült felszámolni a himlőt.

Képzeljük el a következő jelenetet. 1966-ot írunk, és a szövetségi kormány egyik irodájában vagyunk Washington DC-ben. Egy egyenruhába öltözött hivatalnok éppen azt mondja egy öltönyösnek: „Az Ön küldetése, hogy végezzen egy ellenséggel, amely több embert ölt meg, mint ahányan mind a két világháborúban odavesztek. Lesz valami vacak kis költségvetése, egy kis csapata és ha elrontja, a Minisztérium le fogja tagadni, hogy akár csak tudomása lett volna az Ön akciójáról”. Nos, ez a jelenet úgy fest, mintha egy hollywoodi filmből lenne, és valóban, az éppen az évben debütáló Mission: Impossible című tévésorozat egyik nyitójelenetéről van szó. Csakhogy ez a valóságban is megtörtént, bár nyilván nem szó szerint idézve az elhangzottakat. A hivatalnok az USA tiszti főorvosának helyettese volt; az öltönyös a Járványos Betegségek Központjának (CDC) egyik tudósa volt, Donald Henderson; míg az ellenség a fekete himlő.

A ragálykór ábrázolása egy szicíliai falfreskón 1445-ből