Az 1919. szeptember 10-én aláírt saint-germaini osztrák békeszerződés a „Német-Nyugatmagyarország”-nak (Deutsch-Westungarn) nevezett, döntően németajkú, de nem kis részben magyar érzelmű polgárok által lakott határterület Ausztriának történő átadását rendelte el – méghozzá népszavazás nélkül. Ausztria számára ez olyan, mint „egy font hús szövetséges társa testéből” – vélekedtek a kortársak, akiket értetlenséggel töltötte el az a tény, hogy még az első világháborúban a vesztes oldalon harcoló Ausztriának is területek jutnak Magyarország kárára. A nagyhatalmak - különösen a franciák - játéka volt ez, hogy Ausztria nehogy Németországhoz csatlakozzon, s "Burgenland" átadásával is születőben levő osztrák identitást erősítsék. A számunkra kilátástalannak tűnő helyzet dacára több mint két évvel később Bethlenék mégis meg tudtak menteni valamit a területből, hiszen Sopron és környéke végül élhetett az önrendelkezés jogával. Ebben a bejegyzésben ugyanakkor nem a felkelő csapatok küzdelmeiről, vagy az osztrák féllel vívott diplomáciai összecsapásokról, hanem az 1921. december 14-től 16-ig tartó népszavazás lefolyásáról, körülményeiről lesz szó.
Mi az, hogy "hiénc" (heanz)? Nyugat-Magyarország osztrák határ menti sávjába a középkorban, illetve a török idők végén bevándorolt dél-német (bajor, sváb) telepesekből kialakult népcsoportot hívták így. A Heanzentum központjának Güns, vagyis Kőszeg városkája számított, persze néha Sopront (Ödenburgot) is ide sorolták. A probléma csak az volt, hogy a városi polgárság nagyobbrészt magyarnak vallotta magát, így a németajkú polgárok nemzetiségi közösséggé való szerveződése nem volt jellemző a térségre.
Nagymarton (Mattersdorf) /Burgenland-ORF
A magyarok számára nem négy évig tartott a világháború. A nagy háborút ugyanis Közép-Európában, a Baltikumban és a kelet-európai síkságon illetve a Balkánon és Anatóliában kis háborúk követték. Magyarországon a több szakaszra osztható fegyveres összecsapások végül oda vezettek, hogy 1919 augusztusára szinte az egész országot idegen hadak szállták meg. A magyar állam fennmaradása is veszélyeztetve lenni látszott. Ezután következett Trianon. De még ebből a helyzetből is fel tudtunk állni. Az utolsó külfölddel folytatott fegyveres konfliktus a Nyugat-Magyarország megtartásáért folytatott küzdelmünk volt, s az egyetlen tartós és jelentős revíziós eredményt hozó akciósorozat.
A Rongyos Gárda emberei (MTI)