Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Költészet és valóság - a biofegyverek története, 2.rész

A XIX. század végén, amikor az orvostudomány és a mikrobiológia ugrásszerű fejlődésnek indult, hirtelen a betegségek okai, terjedése és a kórokozók mibenléte is világossá váltak. Az európaiak és az európai civilizáció vívmányait átvevő országok előtt megnyílt a lehetőség a nagy járványok elleni védekezésre. Egyúttal persze felmerült a hátsó gondolat is: ha védekezni lehet a járványok ellen, akkor miért ne lehetne ezeket támadásra használni?

A XX. századdal a technika félelmetes csodáit gátlás nélkül felhasználni kívánó korszellem köszöntött be. Egy 1914-ben megjelent Jack London novellában az alábbi prófétai szavak olvashatóak: „Ez ultra-modern háború volt, a tudósok és a laborok háborúja. Száztonnás ágyúk játékszernek hatottak a mikroorganizmusokat tartalmazó lövedékek mellett, amelyeket a laborok bocsátottak ki. Ezek a halál hírvivői, a pusztító angyalok voltak, amelyek szétvertek egy milliárdos birodalmat.”

Egy, a biológiai hadviselés elleni védekezésről szóló kétpárti amerikai kongresszusi jelentés képregényének fedlapja


Horváth Angelus
Horváth Angelus

történész

Francia megszállás Szegeden

2019, a századik évforduló óta újra érdeklődés övezi a magyarországi Szovjet, vagyis a Tanácsköztársaság történetét, a vörös-, fehér-, és a mindkettőt felülmúló fekete terror eseményeit. De mi volt a helyzet a franciákkal?

A Károlyi Mihályék által 1918. november 13-án megkötött belgrádi egyezmény lehetővé tette az antant erők számára a stratégiai szempontból fontosnak tartott pontok megszállását. Franchet d’Espèrey balkáni antant-főparancsnok Szeged, Temesvár és Arad városokba irányított francia csapatokat. Szegedre december 30-án érkezett egy gyalogezred közel 50 tisztje és 600 katonája, néhány hét múlva pedig további egységek csatlakoztak hozzájuk. De nem csak a franciák voltak jelen, ugyanis a Tisza bal partján fekvő Újszeged már november végén szerb megszállás alá került. Franchet d’Espèrey tábornok terve egyértelműen Magyarország teljes francia megszállása volt, amit a realista Clemenceau tett félre, nem utolsósorban a cseh és a román tiltakozás hatására. Mindenesetre decemberben még Budapestre is érkezett néhány száz francia gyarmati harcos, akik rövid vendégszereplés után kivonultak.

Maradt tehát az említett három város. Szegedre nem véletlenül jöttek a franciák, hisz a fegyverszüneti egyezmény által létrehozott demarkációs vonalon belül a második legnagyobb város volt, kulturális központ, szárazföldi és víziutak, valamint fontos vasútvonalak találkozásánál feküdt. Ráadásul a Temesvár, Arad, Szeged vonalon a magyar zsákmány felett egymásra acsarkodó román és szerb erőket is távol lehetett (volna) tartani egymástól. Végül Szeged francia megszállása játszotta a legnagyobb szerepet Magyarország életében.

Francia katonák fölvonulása 1919. július 4-én. (olvasat.hu)