Tóth Eszter Zsófia
Tóth Eszter Zsófia

történész, társadalomkutató

Magyar labdarúgók, akik a pályán vesztették életüket

A pályán életüket vesztett magyar labdarúgók emlékére.

2021. június 12-én a világ a dán futballista, Christian Eriksen életéért egy emberként aggódott. Eriksen a Dánia-Finnország EB mérkőzés első félidejének végén, a 43. percben esett össze a pályán. Újraélesztéssel, gyors orvosi segítséggel stabilizáltak az állapotát és kórházba került. Csapattársai falat alkottak körülötte, míg az orvosi ellátás zajlott. Kasper Hjulmand, a dánok szövetégi kapitánya fogalmazta meg, hogy az Eriksen körül kialakult óriási szolidairtásban- amikor a szurkolótábor is a nevét skandálta – megmutatkoztak az olyan emberi értékek, melyek a sportsikereken is túlmutatnak: a szeretet és szolidaritás.

Jelen írásomban olyan magyar focisták történetét idézem fel, akik a pályán hunytak el. Sokan emlékeznek még Fehér Miklós tragikus esetére, aki a portugál Benfica játékosaként meccs közben, szívroham következtében vesztette életét. Most azonban régebbi példákat szeretnék felidézni, amely esetekben egy kivétellel a mérkőzést nem folytatták.

Fehér Miklós emlékműve a Benfica stadionjában (Wikipedia)


Szabó Ákos
Szabó Ákos

történész

Fociünnep

Amikor 2016 nyarán a labdarúgó Európa-bajnokságon a nemzeti csapat önmagához, és a korábbi évtizedek eredményeihez képest kiváló teljesítményt nyújtott, régóta nem látott események zajlottak országszerte: karneváli hangulat, zászlóerdő, boldogságtól sugárzó tekintetek mindenhol. Világossá vált; a nemzet ki van éhezve a sikerekre.

1982.július 8-án, a sevillai Ramón Sánchez Pizjuán stadionban, a tíz perccel korábban pályára küldött francia védőt, Patrick Battistont a kapujából kifutó Harald Schumacher letaglózta. A francia eszméltlenül hevert a gyepen. Két foga, törött bordája bánta a bajszos cerberussal való ütközést, ráadásul csapata 3:1-es vezetésről elveszítette az elődöntőt a nyugatnémetekkel szemben. A 2000-es évek elején (húsz évvel a mérkőzést követően) végzett internetes felmérés tanulsága szerint a franciák szemében a valaha élt leggyűlöltebb ember Harald Schumacher volt, megelőzve Adolf Hitlert!

Magyar szurkolók Marseille utcáin 2016-ban (origo)

Címkék:

Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A Bundesliga-bundabotrány 2. rész (Varga Zoltán, Canellas, a Hertha és a pénz)

A foci tényleg csak a pénzről szól? Történet arról, hogy a "szabad világ" egyetlen hajtóanyaga egyúttal a legnagyobb kötöttsége is. A Bundesliga 1971-es bundabotránya, 2. rész.

A német focivilágot megrázó legnagyobb bundabotrány 1971. június 6-án tört ki, amikor Horst-Gregorio Canellas, a Kickers Offenbach elnöke az 50. születésnapján lejátszott egy hangfelvételt, amelyen az eladott meccsek áráról alkudozott néhány játékossal. Az első részben olvashattuk a botrány kitörését követő zavaros jogi eljárásokat, a Hertha Berlin mosakodását, és azt, ahogyan látszat-ítéletekkel sújtották 10 csapat játékosait és néha vezetőit is. De arról is esett szó, ahogyan a két magyarral, Gergely Lászlóval és Varga Zoltánnal akarták elvitetni a balhét. Innen folytatjuk, ez ugyanis a berlini klubnak igen komoly gyakorlati problémákat okozott.

A Schalke csalására ugyanis furcsa módon úgy derült fény, hogy a Herthanál jószerivel nem tudtak 11 embert összekaparni, hogy a pályára lépjenek. Miután a Schalke ellen 3-1-re kikaptak, polgári bíróságnál támadták meg német labdarúgó szövetség döntését Varga Zoltán eltiltásáról. A bíróság első körben visszaadta Varga játékengedélyét, s a visszavágón 3-0-ra legyőzték a Schalkét. Csakhogy a Schalke fellebbezett a német szövetségnél, amely jogtalannak minősítette a polgári bíróság ítéletét, és 0-2-re a Schalkének ítélte a meccset! Hamarosan újabb fordulat történt: a Schalke már a Kupagyőztesek Európai Kupájában menetelt, amikor kiderült, hogy a Schalke-keret is benne volt a Bielefeld bundájában, s ők is eladtak egy meccset!  A Schalke játékosai ezután eskü alatt vallották, hogy ártatlanak, azonban kiderült, hogy hamisan esküdtek. A Schalke ellenfelei a mai napig FC Meineid, vagyis FC Hamistanúzók néven emlegetik a klubot.

Horst-Gregorio Canellas sajtókonferenciát tart a kertjében (PlanetWissen)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Csak pénzről szól a foci? Varga Zoli, a Hertha és a Bundesliga-botrány 1. rész

Történet a német focivilág legnagyobb bundabotrányáról, és egy magyarról, akiben végül is nagyobb volt a becsvágy, mint a dicsvágy. Varga Zoltán 1968-ban a mexikói vb-n "disszidált", mert nem bírta a létező szocializmus kádárista szürkeségét - úgy érezte, ennél ő többet tudna elérni. A Fradit ráadásul az állambiztonság is fojtogatta.

Varga Zoltán külföldön először a belga Standard Liege keretében edzett, majd a Herthához igazolt. 1970. november 7-én mutatkozott be a Herthában a bajnok Mönchengladbach ellen 4–2-re megnyert berlini mérkőzésen. A negyedik berlini gólt Varga szerezte 85 ezer olyan néző előtt, akik jószerivel miatta jöttek ki. Egy mai anekdota szerint amikor Dárdai Pál a Herthához került, egy öreg szertáros említette neki, nem látott még olyan játékost az Olimpiai Stadionban, aki úgy lőtt volna kapura, mint Varga Zoltán. Varga a berlinieknél 10 gólt szerzett s 1971-ben a bronzéremig jutottak. „Öröm volt nézni, ahogy játszik. A technikájával, és azzzal, ahogyan megértette a foci lényegét, nagyon sokat hozzátett a sikerünkhöz” – idézte fel Varga szerepét a csapattársa, Uwe Wit. „A legjobb játékosunk. Briliáns a technikája, ugyanolyan tehetség, mint Cruyff, csak éppen Cruyff fizikailag erősebb” – fejezte ki csodálatát a berliniek vezető edzője, Helmut Cronsbain. Egyébként egy másik magyar is játszott akkoriban a csapatban: az erdélyi Gergely László (akkori hivatalos nevén Vasile Gergely).

Varga Zoltán (Hans Peters - ANEFO/Nationaal Archief)