Grób László
Grób László

kiadóvezető

Reconquête /Reconquista 2022?

Vajon lesz-e újra Colombey de deux églises (Kéttemplomos Colombey), vagy halad tovább Franciaország a Colombey de deux mosquées (Kétmecsetes Colombey) felé - De Gaulle után szabadon? Talán éppen egy berber zsidó fogja vezetni az új Reconquistát?

Franciaország 2022: nemzetgyűlési választások közelegnek. Nem egyszerű az átlag gall dolga: van egy regnáló Macron, akiről a világ – s talán még ő maga sem – tudta eldönteni, mit is akar pontosan (már persze a hatalmon kívül). Van egy Marie Le Pen, aki megpróbál kibújni apja árnyékából (görög sorstragédiákat idéző szimbolikus, politikai parricidium után), de őt persze meg sikeresen zárja karanténba modern korunk bolondériája, a polkorrektségnek nevezett ragályos elhülyülés. Meg van valami konzervatív jelölt, is, de őt talán még a Google sem találná meg az első öt oldalon. És most itt van Eric Zemmour és újdonsült pártja, a Reconquête.

Eric Zémour választási kampányának szimbóluma


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Furcsa háború

"Minek halljunk meg Danzigért?" - francia szólás 1939 szeptemberéből.

1939. szeptember 7-én a francia hadsereg tétován előrenyomult Németországban. Elfoglaltak néhány települést – amit a németek gondosan kiürítettek – és a német erődített vonal előtt megálltak. Kifejezett utasítás érkezett számukra Gamelintől, a francia főparancsnoktól: a Siegfried-erődítésvonalat ne közelítsék meg 1 kilométernél jobban. Ugyanekkor azonban Gamelin azt a tájékoztatást adta Rydz-Smigly lengyel főparancsnoknak, hogy a francia csapatok harcérintkezésben vannak a németekkel és legalább hat hadosztályt emiatt a németeknek ki kell vonni Lengyelországból. Mi sem állhatott volna távolabb a valóságtól.

A brit és a francia hadsereg-, illetve légierő tagjai eszegetnek a brit külügyminisztériumról (Downing str. 10.) elnevezett fedezék előtt 1939. novemberében egy franciaországi reptér mellett (Imperial War Museums, © IWM O 344 )


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Mi lenne, ha…? Ha a „Gerilla” című könyv valóra válna?

Egy sötét forgatókönyv Európa összeomlásáról. Polgárháború Franciaországban, fegyveres konfliktusok a világban. "Mi lenne, ha...?" - ha a ma ismert európai életünk fenekestől felfordulna?

A történészek nem szeretnek a jövőre nézve bármit mondani. Ez érthető, hiszen homlokegyenest ellenkezik a hivatásukkal, ami alapvetően a múltra fókuszál. Nem is véletlen, hogy ezen a blogon nem a „mi lenne, ha?”, hanem a „mi lett volna, ha?” kérdésfelvetés mentén ígértünk egy-egy írást havonta. Most azonban kivételt szeretnék tenni, két okból. Egyrészt a polcon eddig porosodó, Laurent Obertone által írott „Gerilla – Franciaország” végnapjai című könyvet (az első részt) most olvastam el. Másrészt azért, mert a napokban futott körbe a hír, hogy húsz magas rangú francia csendőr- és katonatiszt nyílt levelet tett közzé (az eredeti itt), amelyben a polgárháború veszélyére hívták fel a figyelmet - a Gerilla című könyvhöz hasonlóan.

A „Gerilla – Franciaország végnapjai” című könyv egy disztópikus képet, egy összeomló civilizáció rajzát vetíti elénk. A történet szerint a Franciaországban a rendőrök és „fiatalok” szokásos összecsapásai közül az egyik többszörös tragédiába torkollik. Ez az utolsó csepp és az iszlámista hálózat megmozdul és merényletek sorával kiiktatja az ország technikai hátterét. Ez azonban őket is lebénítja, mivel nincs hol közzétenni az üzeneteket, a lefejezős videókat, a fenyegetéseket. Eltűnik a színről a „közvetítők” hada is, hiszen az állam lebénulásával elvesztik a szerepüket, amely a zsarolásra és a szipolyozásra épül.

Franciaországi "fiatalok" egy szétvert rendőrautón ünneplik győzelmüket (Grasscity)