Grób László
Grób László

kiadóvezető

Hunok legyünk vagy magyarok II. rész - avagy a történelem hasznáról és káráról

Egy talán nem is annyira "outsider" gondolatai emlékezetről, hunokról, magyarokról és a történelemről.

Bármely elsőéves egyetemi történészhallgató – ha csak kissé is komolyan veszi jövendő szakmáját és utánaolvas – legalább két-három tucatnyi, egymást általában kizáró álláspontot ismerhet meg a magyarok honfoglalás előtti történetéről. Beleértve ebbe az eredet/származás, a vándorlás, az életmód, a törzsi rendszer, a honfoglalás és annak rövidebb-hosszabb előzményei. (Meg persze a kárpát-medencei első 100–150 évünkről is, hogy tovább most ne menjünk.) Ugyanakkor rendszeresen tanúi lehetnek az érdeklődők az újabb és újabb bombabiztos teóriáknak, amik mind úgy kezdődnek, hogy „eddigi elképzeléseinkkel ellentétben...”

László Gyula: Álmos

S miért csodálkoznánk ezen? Hosszas elemzések születnek arról, hol is volt a mohácsi csata és hogyan zajlott. Pedig az 700–1000–1200 évvel később volt, és ráadásul egypár török és magyar beszámoló is maradt róla. Akkor gondoljunk bele: hol volt Meótisz vagy Etelköz? És mit is kerestünk ott?


Grób László
Grób László

kiadóvezető

Hunok legyünk vagy magyarok? Mítosz és/vagy történelem

Az elmúlt időszakban ismét fellángolni látszott a vita a magyar honfoglalás(ok), a hun-magyar rokonítás és az Árpádok mibenléte felől.

Kevés nép van hanyatló Európánkban, ahol 1000–1500 éves történetek intenzív és indulatos politikai/ideológiai/világnézeti vitákat képesek generálni. Olyan ez, mintha egy angol pub-ban a normann hódítás nemzetrontó vagy kultúrateremtő mivoltának értelmezésén esnének egymásnak a felek két Guiness között. Vagy mondjuk egy norvég vacsorázóasztalnál a harmadik akvavit után harsány purparlé kezdődne arról, hogy a viking hódítás a skandináv katonai-politikai felsőbbrendűség, avagy a barbár pogányság megnyilvánulása volt-e.

Mi magyarok viszont ilyen nép vagyunk. Akarsz tenni egy próbát, olvasó? Említsd csak meg egy „értelmiségi” körben, hogy mi a hunok egyenesági leszármazottai vagyunk. Ugye borítékolhatóak a reakciók? S aztán hivatkozhatsz napestig mindenféle középkori krónikára – nem is kell csak a protofasiszta magyar krónikákat emlegetni, lehetnek azok haladó nyugati, mondjuk német krónikák is –, az eredményen mit sem változtat. Vagy vond kétségbe a finnugorságunkat, állj elő ilyen hun-teóriával, s ha elég fontos ember vagy, még az MTA illetékes (???) osztálya/intézménye is tiltakozni fog írásban a véleményed ellen. Számtalan helyen elolvashatjuk, hogy az egész hun-magyar rokonság egy marhaság, tudománytalan, ködös fantazmagória, semmi alapja nincs etc. etc.

Történelmi bemutató a Kurultájon (kurultaj.hu)