Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Vukovár (1. rész)

1991. november közepén a délszláv háborúk egyik nagy drámája fejeződött be. Vukovár városát vették be a Jugoszláv Néphadsereg alakulatai és a szerb félkatonai egységek. Mégsem győztek.

Hogy Vukovár 1991-es ostromát áttekinthessük, és a korabeli szóhasználatot megérthessük, egész röviden vissza kell pillanatanunk a "jugoszlávizmus" pályafutására. Ezután - és kis szójátékkal: ebből - következik az ostrom, és a szörnyű bűncselekmények sorozata. 30 évvel ezelőtt zajlott le a vukovári véres dráma, amely végül a horvát függetlenségi harc szimbóluma lett.

Horvát graffiti: Vukovárt latin betűvel (horvátul) és nem cirillel (szerbül) kell írni! (Mark Asherman felvétele)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Pokoli dilemma (3.rész) - Az igazi fejtörő

A magyar politika nagy fejtörője ugyanaz volt, ami mindegyik közép-európai kisállam számára is megoldhatatlan rejtvényt jelentett. Nyolcvan évvel ezelőtt vonultak be a Délvidékre a honvédek.

A sorozat első két részében (itt és itt) a Jugoszlávia és Magyarország helyzetét vizsgáltuk. A mind a két államnál felmerülő azonos dilemma (az ország megóvása a háborútól a német érdekszférán belül vagy ellenszegülés, üres brit ígérettekkel a háttérben) ugyanakkor stratégiai különbséget is jelentett. Hiszen Magyarország német támogatással tört ki a trianoni koncepciós per életfogytigot jelentő ítéletéből, míg Jugoszlávia annak köszönhette létét, hogy Németországot az előző háborúban legyőzték.

Az első és legnagyobb dilemma tehát a német hatalmi igény volt, amely az egész térségre rávetítette sötét árnyékát.

A második dilemmát a Szovjetunió jelentette. Ebben az esetben a magyar kormányzat megpróbált tétován az előbbi hasonlat szellemében oda menni, ahol a „labda lesz”. Teleki és köre – maga Bethlen is! – megpróbált a Szovjetunió felé nyitni, sőt, fegyvervásárlás is szóba került.

A 12. gyalogdandár április 12-én egy délvidéki településre vonul be (ArsMilitaria.hu)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Pokoli dilemma (2.rész) - Az "örök barátság" vége

Hogyan sodródtunk a második világháború felé? Hogyan került vissza a Délvidék és milyen árat kértek ezért? Volt-e értelme egy olyan nemzettel barátsági szerződést kötni, amely utoljára a középkorban volt szövetségesünk, s azóta inkább esküdt ellenség?

1939 szeptembere és 1941 áprilisa között a magyar kormányzat sikeresen tartotta távol az országot a háborútól és a háborút is az országtól. Április 6-án a kora esti órákban azonban megszólaltak a szirénák Budapesten egy jugoszláv bombázógép berepülése miatt. A hazai légoltalom nyilvántartásában ez az esemény 1. sorszámot kapott. A világháborús évek minden további légiriadóját a fővárosban ettől az időponttól számították. Írásunk első részében (itt) a 80 évvel ezelőtti jugoszláviai válság hátterével foglalkoztunk. A második részben a magyar dilemmákat próbáljuk meg körüljárni.

Az első és legfontosabb dilemma nem az úgynevezett örök barátsági szerződés volt. Pontosabban nem is teljesen az, hogy ezt Magyarország „megszegi", hanem az, hogy hogyan lépjen be úgy a Jugoszlávia elleni hadműveletekbe az ország, hogy azt a britek felé el lehessen adni.  A magyar kormányfő, Teleki Pál számára ugyanis hamarosan kiderült, hogy Magyarország egyszerűen nem maradhat ki a Jugoszlávia elleni háborúból, mert akkor az ország létét teszik kockára a németekkel szemben."Ha az ország nem paríroz, a németek először Magyarországot rohanják le, előbb és csúnyábban" - írta Teleki Apor Gábor szentszéki követnek.

A jugoszláv puccs utáni németellenes tüntetés Belgrádban 1941. március 27-én (Wikimedia)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Pokoli dilemma (1.rész)

1941. árpilis 6-án megszólaltak a szirénák Budapest felett. A történelem legelső légiriadóját élte át a magyar főváros a jugoszláv gépek berepülése miatt. De miért bombáztak jugoszláv gépek magyar városokat? Hogyan került sor a belgrádi puccsra?

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1941. április 6-án volt az első légiriadó a magyar főváros fölött. 18 óra 1 perctől 18 óra 40 percig hallott Budapest lakossága először éles riasztást. A riasztásra két Blenheim típusú, angol gyártmányú jugoszláv bombázógép átrepülése miatt került sor, amelyek Graz városát akarták támadni. Később magyar terület elleni jugoszláv légitámadásokra is sor került, Szeged-Szőreg-Kelebia, Pécs, Siklós, Szentgotthárd és Körmend térségében. Utóbbi esetben április 7-én egy jugoszláv bombázógép a vonatállomáson álló szerelvényre két darab 50 kg-os bombát dobott le. Ebben a támadásban egy nő és egy gyermek súlyosan-, többen pedig könnyen megsebesültek. A gyermek később belehalt sérüléseibe. A jugoszláv gépek más esetekben is támadtak civil létesítményeket, még jóval azelőtt, hogy a magyar Honvédség megindult volna a Délvidék visszafoglalására.

De hogyan jutottunk el idáig?

Az Esti Ujság 1941. április 7-i száma