Az osztálysorsjáték régi hagyományát furcsa módon 1956 leverése után, az újjáépülő kommunista diktatúra élesztette fel, Ötöslottó néven.
Az 1956-os forradalom kitörésével nem csak a sportfogadások álltak le, de maguk a sportesemények is elmaradtak.Az addig heti 1-2 millió fogadással működő Totó 12 főmérkőzése és a fogadás nyertesei rendszeres témát kínáltak egyaránt a sajtónak és a közbeszédnek is.Mindamellett a fogadási játék jelentős bevételt szolgáltatott a költségvetés számára.A forradalom október 23.-ai kitörésekor még a sportújságírók is megrémültek a Totó megszűnése miatt. Szepesi György az "ellenforradalmárokat" azzal is vádolta, hogy szabotálják az október 28.-ai Totó fogadási forduló főmérközésének, a Népstadionba tervezett magyar - svéd labdarúgó mérkőzésnek a megrendezését. Az 1947-től heti rendszerességgel kínált sportfogadás, a Totót az ötvenes évekre már szinte minden minden héten címlaptörténeteket kínált. A sportfogadás által is támogatott magyar sportélet heti győztesei, az Aranycsapat labdarúgói, Papp László ökölvívó a filmhíradók hőseiként együtt szerepeltek Rákosi Mátyással, Farkas Mihállyal, Marosán Györggyel. Nem csak a sportújságokat gazdagították a sportolók és az állami vezetők kézfogásait megörökítő képek és történetek, hanem a megyei lapok, szakmai lapok. Az 1956 október 23.-án, kedden kitört forradalom a ma már több mint 74 éves Totó életének egyetlen, 8 hetes szüneteltetését jelentette. Az újraindulás a korábbi érdeklődési szint negyedét sem érte el. Úgy tűnik, a forradalom leverése után a kártyázó társaságoktól is tartottak, s a szerencsejátékot is a társadalom ellenőrzésére akarták felhasználni.
