Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

"Vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat! Vádolnak az élők, és vádolnak a meggyilkolt halottak"

„Eleinte négyen sétáltunk, aztán hárman, aztán ketten, és amikor Katit is kivégeztek, akkor egyedül maradtam. Akkor sírtam, tényleg sírtam” Elhunyt Wittner Mária, 1956-os szabadságharcos lány, politikai elítélt, segédmunkás, országgyűlési képviselő.

Hogyan hazudtak a kommunisták 1956-ról? „Október végén – november elején Budapesten és több vidéki városban legalább tíz napig nem volt hatalom a nép kezében. Fegyveres fasiszta bandák büntetlenül garázdálkodhattak. … Az alvilág és a prostituáltak fogtak össze a fasisztákkal.” - írta Nógrádi Sándor, kipróbált nemzetközi kommunista káder, a Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. A Nagy Imre-perről készült (igaz, be nem mutatott) 1958-as propagandafilmben  pedig a következő szöveget hallhatjuk: "Az ellenforradalom stabilizálása érdekében Nagy Imre bűntársai segítségével megbénította, és szétzüllesztette a szocializmushoz hű fegyveres erőket. Helyette az alvilág züllött banditáiból, ellenforradalmi elemekből egy úgynevezett Nemzetőrséget hozott létre.” (…) A Nemzetőrség többsége börtönökből szabadult politikai és közönséges bűnözőkből, huligánokból, prostituáltakból tevődött össze.”

A kommunista Tájékoztatási Hivatal által kiadott "Fehér Könyvek" (Az ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben) III. kötetének 77.oldalán közölt kép eredetije a vizsgálati anyagból. A 23-as számmal megjelölt szereplő Wittner Mária.

Címkék:

Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Egy bizarr emlékmű

Emlékmű a Waffen SS-nek? Ráadásul Magyarországon? A Fejér megyei Dég községben állított emlékmű ügyét járjuk körül.

Néhány nappal ezelőtt megütközést keltett bizonyos Szele Tamás, a Forgókínpad nevű blogon közzétett híradása arról, hogy a Fejér megyei Dég községben Waffen SS emlékmű van. S ráadásul – Szele állítása szerint – „Magyarországon van Európa egyetlen SS-emlékműve.”

Az emlékmű felírata: „Ihre Ehre hiess Treue“, azaz „az ő becsületük a hűség”. Ez az SS jelmondat: „Unsere Ehre heisst Treue“, azaz „a mi becsületünk a hűség” átirata. Bal oldali címer: az 1. SS páncélos divízió („Leibstandarte SS Adolf Hitler”) jelvénye. Jobboldali címer: a 12. SS páncélos divízió („Hitlerjugend“) jelvénye. [a SzoborLap.hu felvétele]


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Ukrajna függetlenségének elismerése: magyar-ukrán kapcsolatok a hidegháború legvégén

"A magyar kormány az első, amelyik tetteivel támogatja a független állam létrejöttét és megerősödését." - mondta 1991. december 3-án Anatolij Zlenko, Ukrajna külügyminisztere. Nemrég "Magyar-ukrán két rossz barát?" címmel a huszadik századi magyar-ukrán kapcsolatokat felvázoló háromrészes sorozatba kezdtünk. Most a függetlenséghez nyújtott magyar támogatással folytatjuk.

Az ukrán állami hálátlanság - amely barátságtalansággá látszott fokozódni az utóbbi időben - tulajdonképpen ahhoz képest hálátlanság, hogy a magyar fél milyen elánnal kezdett neki a kétoldalú kapcsolatok létrehozásának, milyen őszinteséggel próbált Kárpátalja sorsán javítani, s hogy milyen elszántsággal állt az ukrán függetlenség ügye mellé. Az első részben a XX.századi előzményeket tekintettük át röviden, most pedig a hidegháború végét, a Szovjetunió szétesésének időszakának eseményeit tekintjük át. Magyarország ebben az időszakban képes volt az egész kontinens sorsát befolyásolni, gondoljunk csak a Vasfüggöny lebontására és az NDK ebből következő bukására, azután a Varsói Szerződés és a KGST felszámolására (mindkettőt Magyarország kezdeményezte és mindkettőről Budapesten írták alá az egyezményt), a horvát függetlenségi háborúhoz nyújtott segítségre (fegyverszállítások), később Szlovákia független államként való elismerésére. Ebbe a sorba illeszkedett az ukrán szuverenitás diplomáciai, politikai támogatása is.

Budapest, 1990. augusztus 24. Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke üdvözli hivatalában Anatolij Zlenko-t, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. MTI Fotó: Szebellédy Géza


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Magyar-ukrán két rossz barát? A két nemzet kapcsolatai a XX. században (rövid áttekintés)

Magyarország és Ukrajna kapcsolatai nem véletlenül csak a XX. századra vonatkoztatva értelmezhetőek, hiszen az utóbbi állam csak ekkor jött létre - jóllehet, a nemzeti ébredésük már jóval korábban elkezdődött. A magyar-ukrán államközi viszony egyes sarokpontjairól szóló írás első részében a kommunista diktatúra bukásáig terjedő évtizedeket tekintjük át.

A magyar-ukrán államközi viszony kezdeteiről sokkal kevesebb tudomásunk van, mint arról a tényről, hogy a két ország viszonya aszimmetrikus: vagyis az ukrán állam képviselőinek megnyilatkozásai, és az ukrán állam működése csalódást keltő a magyar fél számára. Jelen írásban a reménykeltő kezdeteket szeretném felidézni.

Mielőtt a kommunista diktatúra bukása utáni fejleményeket tárgyalnánk, a XX. századi magyar-ukrán kapcsolatok előzményei között mindössze néhány csomópontot szeretnék megemlíteni. Természetesen kérdés, hogy mi sorolható ide, hiszen Kárpátalja az első világháború végéig nem volt „ukrán”. Ugyanakkor az orosz cári szolgálatok ortodox vallási köntösben jelentkező behatolási kísérletét, amelynek keretében földet ígértek a kárpátaljai ruszin parasztoknak az orosz görögkeleti egyházba való áttérésért, mégiscsak ide kell sorolnunk. Ezek a „schisma-pörök”, vagyis a meginduló jogi eljárások jelezték, hogy a pánszláv eszmében Kárpátalja is szerepet játszik, vagyis a térség Moszkva számára már ekkor mint elcsatolandó területként jött szóba.