Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A történelmi emlékezet és a politika

„Kétféle igazság van a világon. Az egyik a földhöz simul, pontosan tükrözi a vízben az égen úszó felhőket. Eszményien közönyös, mert eszményien objektív. Ez az igazság teljes, mert a természetből fakad. A másik igazság látszólag csak jóból és rosszból áll. De tévedne az, aki adna a szavára. Szétterjedve a földön, tanúkra is hivatkozik: de mindig úgy, hogy figyelmen kívül hagy más tanúkat... Ez a másik igazság mindig hízeleg, mindent kiforgat. Isten tudja, mit ígér. Ritkán állja a szavát.” (Józef Mackiewicz: Kontra)

Az orosz emlékezetpolitikáról és Vlagyimir Putyin elnök történelmi esszéiről már esett szó a blogon. Most az első – tavaly előtti – esszéjét fogjuk megvizsgálni.

"Spomenik žrtvam vseh vojn" - Emlékmű a szlovéniai háborúk áldozatainak emlékére Ljubljanában a Kongresszus téren. A két hatalmas kőtábla a második világháború idején Szlovéniában egymással szembenálló politikai-katonai csoportokra utal


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Mi, pápuák - mi, magyarok

Mi köze van a pápuáknak a magyarokhoz?

1943-ban a háborúban álló Európa kellős közepén, más országokban elképzelhetetlen szabadságban rendeztek egy konferenciát Balatonszárszón, a református ifjúsági szervezet, a Soli Deo Gloria üdülőjében. A háború utáni Magyarországról vitáztak az egybegyűltek. A megnyitó beszédében Kodolányi János a szavak inflációjának veszélyére és a sajtó hatalmára figyelmeztetett. A fő figyelmet azonban Németh László és Erdei Ferenc vitája kapta. Utóbbi ugyanis közölte, hogy a szovjet szocializmus az egyetlen út, a nyugati kapitalizmust felejtsük el, s a magyarok jobban teszik, ha elfogadják ezt a realitást. Németh László viszont a harmadik út, a saját út mellett tette le a voksát. Mindössze két kulcsidézetet szeretnék beszédeiből kiemelni.

Fotó: T.Cairns



Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Pánik Moszkvában - a válság időszaka

1941. október 19-én eldőlt, hogy Sztálin uralma nem roggyan meg. Az is eldőlt, hogy Hitler nem fogja tudni megnyerni a háborút (arról persze még szó sem volt, hogy elveszítené.) Nyolcvan évvel ezelőtt a németek megnyerhették volna a háborút, pedig Moszkva még látótávolságban sem volt. A krízis napjairól röviden.

1941. júliusban Sztálin azt mondta Harry Hopkinsnak: Ha Moszkva elesik, fel kell adniuk a Volgától nyugatra minden területet. Moszkva jóval több volt, mint szimbolikus, vagy politikai központ. Az hagyján, hogy fontos ipari város volt, de ami ennél is lényegesebb, hogy közlekedési csomópont volt, csillagközpont, ahonnan sugarasan futottak szét a vasutak. Moszkva elfoglalása azt jelentette volna, hogy az északi területek és Ukrajna, Dél-Oroszország között megnehezül, ha ugyan el nem lehetetlenül a közlekedés.

Moszkva védelme (tervezet, 1941. augusztus 4.)