Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Köztársaság-ellenes összeesküvés, avagy a „Német Közösség ügye”?

Karddal és nyílpuskával felfegyverzett idős herceg, nyugdíjas operaénekesek és szakácsok akarják megdönteni a német államrendet? Az államellenes csoport vezére egy 71 éves, hosszú hajú türingiai herceg, XIII. Henrik volt a Reuß-családból, aki vadászkastélyában szervezte az összeesküvést. Tényleg?

1946. szeptember 7. és 9. között mintegy félmilliós tömeget megmozgató rendezvényt tartott Budapesten a Kisgazdapárt és Nemzeti Parasztpárt. Az „Országos Parasztnapok” célja az volt, hogy megmutassák a kommunistáknak: nem az övék az utca. Hiszen addig a felfegyverzett és jól szervezett R-gárdistáikkal a kommunisták sikeresen zavarták szét ellenfeleik nagygyűléseit, bántalmazták az aktivistákat. Most azonban fordult a kocka. Ráadásul úgy tűnt, hogy a Nemzeti Parasztpárt is kijön a kommunisták árnyékából, a s Baloldali Blokk helyett inkább a kisgazdákkal fog összefogni.

A német összeesküvők állítólagos fészke: Henrik herceg vadászkastélya (Wikimedia)

Címkék:


Halmy Kund
Halmy Kund

történész, politológus

Energiaigény a történelemben és napjainkban

Az energiakérdés immár történelmi fontosságú lett. Gáz van vagy van gáz?

Nyugat-Európa energiaszükséglete a 18. század óta gyorsuló ütemben növekszik, a mai igény hozzávetőleg harmincszorosa a kétszázötven évvel ezelőttinek. 1800-ban az emberiség lélekszáma kb. 1 milliárd fő volt, ma nyolcszor annyi, viszont az energiafelhasználás harmincszor akkora.           

Energiára és energiahordozókra minden társadalomnak – szó szerint – égető szüksége van. A többletenergia-igény az iparosítás, gépesítés kezdete óta jelentkezik, ekkor vált el véglegesen az agrárium és a földtől független pénzalapú, ipari alapú gazdasági szektor.


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Svábjaink elűzetése

Január 19-e a magyarországi németek kitelepítésének emléknapja.

A budapesti nemzeti bizottság 1945. április 11-i ülésén foglalkozott először a hazai németség kérdésével, ahol a kollektív büntetést ellenzőkkel szemben az Magyar Kommunista Párt minden német megbüntetését javasolta. 1945. április 18-án a politikai rendőrség nyomozói jelentek meg a KSH népszámlálási osztályon, hogy „bizalmas használatra” kijegyezzék egyes német és vegyes lakosságú községek népszámlálási anyagából az 1941-ben német anyanyelvű vagy nemzetiségű egyének nevét és címét. A németek kitelepítésének története tehát valahol itt kezdődött.