Hetven évvel ezelőtt, 1953. június 16-án a szovjet csatlósállamában, a Német Demokratikus Köztársaságban a Sztálin-sugárút (Stalinallee) nagy építkezésein dolgozó munkásokkal közölték a "jó hírt": még többet kell dolgozniuk, még kevesebbért, hogy a szocializmust fel lehessen építeni. Az építőmunkásoknál betelt a pohár.

Berlin, 1953. június 17.

1946. szeptember 7. és 9. között mintegy félmilliós tömeget megmozgató rendezvényt tartott Budapesten a Kisgazdapárt és Nemzeti Parasztpárt. Az „Országos Parasztnapok” célja az volt, hogy megmutassák a kommunistáknak: nem az övék az utca. Hiszen addig a felfegyverzett és jól szervezett R-gárdistáikkal a kommunisták sikeresen zavarták szét ellenfeleik nagygyűléseit, bántalmazták az aktivistákat. Most azonban fordult a kocka. Ráadásul úgy tűnt, hogy a Nemzeti Parasztpárt is kijön a kommunisták árnyékából, a s Baloldali Blokk helyett inkább a kisgazdákkal fog összefogni.

A német összeesküvők állítólagos fészke: Henrik herceg vadászkastélya (Wikimedia)

Budapest ostromának végén a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által összegyűjtött és kiadott civil naplókból közlünk néhány részletet.

Nyugat-Európa energiaszükséglete a 18. század óta gyorsuló ütemben növekszik, a mai igény hozzávetőleg harmincszorosa a kétszázötven évvel ezelőttinek. 1800-ban az emberiség lélekszáma kb. 1 milliárd fő volt, ma nyolcszor annyi, viszont az energiafelhasználás harmincszor akkora.           

Energiára és energiahordozókra minden társadalomnak – szó szerint – égető szüksége van. A többletenergia-igény az iparosítás, gépesítés kezdete óta jelentkezik, ekkor vált el véglegesen az agrárium és a földtől független pénzalapú, ipari alapú gazdasági szektor.