Grób László
Grób László

kiadóvezető

A folyó és a pocsolya 2. rész

Sokszor érezzük úgy, hogy valami már megtörtént - hogy valami már megtörténhetett. A déjá vu pusztán "hiba a Mátrixban" vagy így működik az emberi történelem?

„A történelem ismétli önmagát” toposzról kanyarintott múltkori eszmefuttatás kissé komorra sikeredett – evezzünk hát most könnyedébb vizekre (némi képzavarral élve).

 Elővettük a dualizmus vezető vicclapjának, a Borsszem Jankónak az 1878-as évfolyamát – ekkor folyt az orosz-török háború, némi nyugati beavatkozással. S mivel – mint írtuk volt – nincs új a Nap alatt, azt találtuk, hogy a majd másfél évszázaddal ezelőtti címlapkarikatúrák mintha nem vesztettek volna időszerűségükből. Nézzük csak:

A „Sterling” feliratú pénzeszsákra támaszkodó brit oroszlán mondja a „kölcsön” feliratú mézesbödönt nyalogató orosz medvéről: – Ha nem lesz mit nyalnia, majdcsak leszorul a fáról!… ÉN várhatok.

Címkék:

Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Új Szerbiából Új Oroszország: Novorosszija és a szerbek

Varasd, Szenttamás, Csanád, Zimony, Solymos, Versec, Földvár, Vukovár, Kanizsa, Zenta, Martonos, Pancsova, Nagylak, Szabadka, Csongrád, Zombor, Világos – ismerős településnevek Magyarország déli vármegyéiből. Pedig ezek a nevek egy egész picit más átírásban – pl. Vilagoš/ Вилагош, Šoljmoš/ Шолймош, Čongrad/Чонград, Sentomaš/Сентомаш – háromszáz évvel ezelőtt a mai Ukrajna területén is felbukkantak. Néhányat pedig a mai napig használnak.

1751-ben Bécsben az orosz nagykövetet megkörnyékezte egy bizonyos Horvát Jován. Nevével ellentétben sem horvát, sem magyar nem volt, hanem a szerb határőrvidék egyik tisztje. A török uralom alól legutoljára felszabadított magyar terület, a temesvári Bánság katonai határőrvidékének egy részét ugyanis éppen felszámolta a bécsi kormányzat, s az ottani rácok egy része inkább maradt volna határőr-földműves, mint bizonytalan státusú, fegyvertelen paraszt, vagy élethosszig szolgáló zsoldos a császári-királyi seregben. Horvát Jován eredetileg szlavóniai katonacsaládból származott, de eddigre már a katonai határőrvidék lakosainak életét szabályozó Statuta Valachorum alá tartozott. Igen, a joggyűjtemény elnevezése nem tévedés: a Balkán népeit a sajátos életmódot folytató, félnomád, katonáskodó-rabló „vlachok” gyűjtőfogalom alá sorolták be, s így a katonai határőrvidék népe is ide tartozott.

A mai Ukrajna területe 1760 körül. Balra felül-középen mélyebb tónusú mályvaszínnel Új Szerbia területe


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Az orosz emlékezet és a háborúk

Ukrajna, háború, Oroszország - és az atrocitások történelmi görbe-tükre.

Az ukrajnai háborúban mind a két fél vádolja a másikat háborús bűncselekmények elkövetésével. Annyit tudunk biztosan, hogy van egy támadó és van egy védekező fél. Ezen az sem változtat, hogy ki mire készült, és ki kit mivel provokált előtte. Súlyos emberi tragédiák sorozata történik. Halottak kezdik el beborítani a városok utcáit. Az utóbbi, szörnyű jelenséggel kapcsolatos történeti vonatkozásokról lesz szó ebben a bejegyzésben.

Halottak Bucsa város temetőjébe szállítva (fotó: Mandiner.hu)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Furcsa háború?

Vajon ami most Ukrajnában történik, az "A háború", vagy csak egy nagyobb konfliktus tragédiájának első felvonása?
"Van valami furcsa ebben a háborúban" (Wiliam Borah szenátor, 1939. szeptember 19.)