Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Antall és az oroszok

"Ha leveszik a kezünkről a bilincset, mi baráti jobbot nyújtunk!" Antall József születésének 90. évfordulóján a magyar-orosz kapcsolatok ügyében vizsgáljuk az "antalli örökséget".

Nem is olyan régen Csurka István halálának tizedik évfordulóján közöltünk szemelvényeket a nagy közéleti vátesz írásaiból. Sajnos sok esetben úgy tűnik, hogy a próféta szólt belőle. De vajon mi a helyzet a nagy ellenlábásával, az első szabadon választott miniszterelnökkel, Antall Józseffel? A jelenlegi helyzetre való tekintettel az Oroszországgal kapcsolatos megjegyzései közül közlünk három idézetet.

Antall József és Borisz Jelcin a magyar-orosz alapszerződés aláírásakor


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A történelmi emlékezet és a politika

„Kétféle igazság van a világon. Az egyik a földhöz simul, pontosan tükrözi a vízben az égen úszó felhőket. Eszményien közönyös, mert eszményien objektív. Ez az igazság teljes, mert a természetből fakad. A másik igazság látszólag csak jóból és rosszból áll. De tévedne az, aki adna a szavára. Szétterjedve a földön, tanúkra is hivatkozik: de mindig úgy, hogy figyelmen kívül hagy más tanúkat... Ez a másik igazság mindig hízeleg, mindent kiforgat. Isten tudja, mit ígér. Ritkán állja a szavát.” (Józef Mackiewicz: Kontra)

Az orosz emlékezetpolitikáról és Vlagyimir Putyin elnök történelmi esszéiről már esett szó a blogon. Most az első – tavaly előtti – esszéjét fogjuk megvizsgálni.

"Spomenik žrtvam vseh vojn" - Emlékmű a szlovéniai háborúk áldozatainak emlékére Ljubljanában a Kongresszus téren. A két hatalmas kőtábla a második világháború idején Szlovéniában egymással szembenálló politikai-katonai csoportokra utal


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Történelmi előképek vagy történelmi félreértések? Három történelmi hasonlat az ukrán önvédelmi háborúval kapcsolatban

Vajon Ukrajna harca a mi 1956-unk mellé állítható-e? Vajon az ukránok érdemelnek-e úgymond "nácitlanítást", vagy Putyin háborús bűnei mérhetőek a Holocausthoz?

Egy-egy politikai esemény kapcsán természetesen mindig fel szokott merülni a történelmi előképek vizsgálata. Ilyesmivel ezen a blogon én is megpróbálkoztam, azt a kérdést vizsgálva, hogy vajon a nagy ortodox birodalom-egyesítő elődök közül Putyin egy réges-régi bizánci császár vagy az orosz állam újraalapítója, III.Iván nyomdokain jár-e? Az ukrajnai háború esetében az első és számunkra legfontosabb ilyen történelmi hasonlat természetesen a mi 1956-os forradalmunkkal húzott párhuzam.

Új bolygó. (Konstantin Juon, 1921)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Az orosz földek egybegyűjtése? Putyin és a történelmi előzmények

Milyen történelmi előzményei vannak Putyin elnök mostani akciójának? A második nagy történelmi előképet mutatjuk be.

Az elmúlt másfél-két évtizedben Oroszország modernizálta hadseregét és belbiztonsági alakulatait. Ez az új fegyveres erő először Grúziában és Abbháziában mutatkozott be sikeresen. Később Szíriában bizonyították be, hogy az amerikai-brit titkosszolgálati segítséggel létrehozott és kommandós egységekkel támogatott iszlamista erőkkel szemben is megállják a helyüket (persze helyi és iráni segítséggel). Utána az új fegyveres erőre támaszkodva Putyin létrehozta saját mini-NATO-ját, leverte a „nyugatos” megmozdulásokat Belaruszban.

A Moszkvai Birodalom növekedése III. Iván idején