Az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében történt újabb fejlemények miatt valamiért a Rajk-per jutott eszembe. Idézzük fel a nevezetes per koncepcióját, kém-történetét!

Anélkül, hogy a per okainak (Rajk és Péter Gábor szembenállása; Jugoszlávia kiszakadása a sztálini blokkból; az amerikai Alger Hiss-ügyre reakcióként ellenper; a "nyugatos" kommunisták és hírszerzők megrostálása) elemzésébe mélyebben belemennénk, mindössze az 1949-ben lezajlott monstre kirakatperben előadott történet fő szálait idézzük fel. A vádiratot maga Rákosi Mátyás állította össze a már lefolytatott koncepciós eljárások anyagait felhasználva. Ahogyan visszaemlékezéseiben írta: "Nem is volt könnyű a felgöngyölítés kidolgozása, és megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött." A vádirattal együtt Moszkvába repült és személyesen Sztálinnal egyeztette. Amikor visszajött azzal adta oda munkatársainak, hogy azon "egy vesszőt se változtassanak". Rákosi igen elégedett volt a munkájával: a tárgyalás előtt azzal büszkélkedett, hogy "szeretne az ügyész ilyen vádiratot írni!"

Egy izléses útvesztő (Traquir House, Wikimédia)

Az Egyesült Államok Oroszország ellen vívott proxyháborúja során mintha elfeledkezne a világ többi többi részéről. Az orosz agresszió pedig a látványosnak nem nevezhető katonai eredményekkel együtt Oroszország mozgásterét is jelentősen szűkíti egyelőre. Eközben mintha egy nevető harmadik megragadná a pillanatot. Ahogy mondani szokás, egy kép többet mond ezer szónál, s az alábbi képen kibontakozó történet mintha már egyszerűen túllépne az USA és Oroszország küzdelmén.

A Kínában tartott, szaúdi-kínai-iráni tárgyalások sikeres zárásakor készült fotó 2023. március 10-én (AP fotó) Egy új világrend kezdete? Avagy a szaudiak és az irániak is egy, Amerika által meghatározott történet részei voltak - eddig.

A történelem során többször volt olyan, hogy két, ellentétes oldalon álló birodalom tulajdonképpen egy közös történet része volt. S amikor a történet véget ért, akkor mindkét birodalom lehanyatlott vagy el is bukott, és a közös történet fizikai színhelyét jelentő politikai játékteret más szereplő vette át. Egyszerűen az események átléptek rajtuk. A történelmi morfológia („alakzattan”) segítségével próbálunk felidézni párhuzamos eseménysorokat!

1751-ben Bécsben az orosz nagykövetet megkörnyékezte egy bizonyos Horvát Jován. Nevével ellentétben sem horvát, sem magyar nem volt, hanem a szerb határőrvidék egyik tisztje. A török uralom alól legutoljára felszabadított magyar terület, a temesvári Bánság katonai határőrvidékének egy részét ugyanis éppen felszámolta a bécsi kormányzat, s az ottani rácok egy része inkább maradt volna határőr-földműves, mint bizonytalan státusú, fegyvertelen paraszt, vagy élethosszig szolgáló zsoldos a császári-királyi seregben. Horvát Jován eredetileg szlavóniai katonacsaládból származott, de eddigre már a katonai határőrvidék lakosainak életét szabályozó Statuta Valachorum alá tartozott. Igen, a joggyűjtemény elnevezése nem tévedés: a Balkán népeit a sajátos életmódot folytató, félnomád, katonáskodó-rabló „vlachok” gyűjtőfogalom alá sorolták be, s így a katonai határőrvidék népe is ide tartozott.

A mai Ukrajna területe 1760 körül. Balra felül-középen mélyebb tónusú mályvaszínnel Új Szerbia területe

Az ukrajnai háborúban mind a két fél vádolja a másikat háborús bűncselekmények elkövetésével. Annyit tudunk biztosan, hogy van egy támadó és van egy védekező fél. Ezen az sem változtat, hogy ki mire készült, és ki kit mivel provokált előtte. Súlyos emberi tragédiák sorozata történik. Halottak kezdik el beborítani a városok utcáit. Az utóbbi, szörnyű jelenséggel kapcsolatos történeti vonatkozásokról lesz szó ebben a bejegyzésben.

Halottak Bucsa város temetőjébe szállítva (fotó: Mandiner.hu)