Máthé Áron
történész, szociológus
Hetvenhét évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején megszületett az új pénz, a mai napig fizetőeszközként használt magyar forint. A pénzverési jog ősidők óta a főhatalom, a szuverenitás fontos jellemzője – hogy úgy fogalmazzunk: kelléke – volt. Egy-egy ország függetlenségének egyik lába a pénzügyi függetlenség, amelybe természetesen az önálló pénz kibocsátása, forgalomban tartása is beletartozik.
Kossuth az utolsó pozsonyi országgyűlés kerületi ülésén az országgyűlés teendőiről és az uralkodó elé terjesztendő feliratról szóló beszédében 1848. március 3-án a következőket mondta: "Nekünk a magyar státusjövedelmek és státusszükségek számbavételét, az ország financiájának alkotmányos kezelés alá tételét, szóval önálló magyar fináncminisztériumot kell kívánnunk, mert különben a rólunk nélkülünk intézkedő idegen hatalom pénzviszonyainkat végetlen zavarokba bonyolíthatja, ha ellenben felelős fináncminisztériumunk lesz, a királyi szék díszéről, hazánk szükségeiről, kötelességeink teljesítéséről okszerű gazdálkodással gondolkodhatunk, s polgártársaink pénzviszonyait minden veszélyes fluktuációk ellen biztosságba helyezhetjük."
A magyar pénz története, így a magyar forint története is egyúttal a nemzeti szuverenitás, az önrendelkezés története is.
Az 1946. augusztus 1-én bevezetett forintot már előbb elkezdték nyomtatni