Horn Gyula ügyvédje a Nyugati téri sortűz miatti eljárás idején - még az ezredforduló előtt - azt nyilatkozta, hogy Horn csak "baloldali szimpatizánsként" vett részt az úgynevezett vörös zászlós tüntetésen. Ez később, a vallomásában már úgy módosult, hogy "pénzügyminisztériumi alkalmazottként" volt ott a Kádár-féle ellenkormány (a "Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány") által szervezett megmozduláson. És hogy végül is november közepén vagy december közepén lépett be a kommunista karhatalomba? Nem tudjuk. A Nyugati téri események idején talán még nem volt fegyvere. A mostani bejegyzésben a Nyugati téri "vörös zászlós" tüntetés történetét járjuk körül.

1957. február 15. Eligazítás a honvéd karhatalomnál az éjszakai műszak előtt. (MTI Fotó: Urbán Nándor) A Kádár-féle ellenkormány honvéd karhatalmistái sokáig Bocskai-sapkát hordtak a megtévesztés céljából

December 1-én a Péterfy Sándor utcai kórház alagsorában működő, illegális nyomdát is üzemeltető ellenállócsoport elhatározta, hogy a második szovjet támadás egyhónapos évfordulóján az elesettek emlékére nőtüntetést szerveznek. Az Abod László, Obersovszky Gyula és Gáli József által fémjelzett csoport az értelmiség ellenállását próbálta összefogni.

A budapesti nőtüntetés (MTI fotó)

Még mindig nem tudunk eleget az 1956-os forradalom utáni megtorlásról. Még mindig van teendőnk a tekintetben, hogy feltárjuk, mennyire mélyreható volt az ellehetetlenítés azoknál az állampolgároknál, akik részt vettek az 1956-os forradalomban. És ez vonatkozik családtagjaik egész pályafutására a Kádár-korszakban. Így van ez a Karikó család esetében is, ahol Karikó Katalin annak hatására írta alá az állambiztonság beszervezési nyilatkozatát, hogy édesapja 1956-os múltjával zsarolták. Az '56 utáni csalódottság, a keserű józanodás az örömmámorból, a karhatalmisták által a zsigerekbe szó szerint beütött félelem, az elhurcolások, a társadalom szétzilálásáért folytatott kampány, a Nyugat által magunkrahagyottság - egy pillanatra gondoljunk bele, mi mindent kellett elviselni szüleinknek és nagyszüleinknek!

A diktatúrának nem volt elegendő az, hogy Karikó Jánost, Katalin édesapját meghurcolták amiatt, hogy a Forradalmi Tanács tagja volt, izgatás vádjával felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és négy évig nem kapott munkát. Karikó János neve korábban, 1953-ban bukkant fel a helyi sajtóban, amikor nem akart öt hónapos pártiskolára járni, ezért kipellengérezték. (Szolnok Megyei Néplap, 1953. február 13.)

Kisújszállási forradalmi röplap (OSZK Plakáttár)