Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Amikor majdnem megszűnt Magyarország

Ne felejtsünk: a román megszállás miatt 1919 augusztus végén egy pillanatra úgy tűnt, hogy nincs többé Magyarország.

A Huszárvágás blog megállapodott a "Napról-napra Trianon" című kronológia szerzőivel, hogy a kronológiára alapozva egy-egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. A sorozatot most hosszabb idő után folytatjuk, mivel nem árt felidézni azt a baljós nyárutót, amikor mindössze néhány olyan vármegye maradt a 64-ből, ahol nem volt idegen megszálló. A Kádár-féle diktatúra fő mondanivalója volt, amit maga Kádár János 1969. december 19-én így fogalmazott meg csehszlovák tárgyalópartnerei részére: "hogyha 1919-ben a kapitalista és földesúri rend megengedhette magának, hogy segítségül hívjon külső fegyveres erőt, antantseregeket — talán tudják, hogy annak idején Szegeden francia csapatok, Szenegál lövészek állomásoztak, s az volt az ellenforradalom fegyveres ereje —, egyszóval, ha ezt annak idején megtehette a burzsoázia, akkor a munkásosztálynak is joga, hogy nemzetközi osztálytestvéreihez forduljon segítségért; kötelessége, hogy rendet teremtsen és meghiúsítsa az ellenforradalmi kísérleteket." (Népszabadság, '69. dec. 20.)

Mint látni fogjuk: természetesen ez is hazugság volt. "Hívta őket a fene" - mondhatnánk népiesen. Lássuk tehát az első magyarországi kommunista diktatúra, a Szovjetköztársaság leverése után kiteljesedő idegen megszállás tetőpontját!


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Egy temető helye

A katonatemetők mindig az "emlékezet helyei" - ám gyakran a viták és a felejtés helyei is lehetnek. Az erdélyi Torockó központjában elhelyezkedő szovjet katonatemető önmagában a közép-európai történelem fordulatait mutatja meg - s ezt mutatja az is, hogy a magyar hősök emlékműve az unitárius templom kertjében kapott helyet.

Torockó a mai Románia Fehér megyéjében fekszik. A régi bányászvároska (inkább falu) szép házai, s a település felett magasodó Székelykő sziklamtömbje rengeteg turistát vonz ide - magyarokat és románokat is. A torockói házak a XVIII.-XIX. századból ittmaradt gyönyörű utcasorait csak néhány ide nem illő épület bontja meg. Ilyen például a rendőrőrs, a központban álló tömbház és ilyen a település kellős közepén elhelyezkedő román orthodox templom is. Utóbbi körül szovjet katonai temető van, két emlékművel az első világháborús és a második világháborús román hősi halottak részére. A település magyar katonahőseinek síremléke pedig az unitárius templom kertjében bújik meg.

Torockó első- és második világháborús hősi halottai a templomkertben felállított emlékoszlop két oldalára vannak felvésve


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Mészárlás Monoron - a román megszállás és a "fekete terror"

A Huszárvágás blog megállapodott a "Napról-napra Trianon" című kronológia szerzőivel, hogy a kronológiára alapozva egy-egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. Ezúttal a Magyarország román megszállásának egyik szomorú, de jellemző eseményét, a monori tömeggyilkosságot mutatjuk be.

Vörösterror, fehérterror - minden történelem iránt érdeklődő ismeri ezeket a baljós kifejezéseket. A "fekete terror" fogalmát azonban még csak kevesen ismerik. Történetírásunk sajátsága, hogy közel egy évszázaddal a megtörtént események után talált elnevezést arra a cselekménysorozatra, amelyet az idegen megszállók a történelmi Magyarország felbomlásának idején követtek el a magyar állampolgárok rovására.

Román katonák Budapesten az Országház előtt (MTI)


Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történetírói arcképcsarnok: Jancsó Benedek. II. rész

„Tiszteltük Jancsót s tudtuk, hogy vastag könyveket szokott írni – de azokat nem olvastuk el, reá nem hallgattunk.” Pedig el se kellett volna olvasni, elég lett volna csak belelapozni. Egy magányos hang, aki Erdély elvesztésére figyelmeztetett jóval Trianon előtt.

Jancsó Benedek előző részben bemutatott életpálya-szakasza jószerivel a hiábavaló figyelmeztetések ideje volt. Az első világháború előtt senki nem akart a remények helyett a veszélyekkel foglalkozni. Arra a néhány magányos hangra, köztük Jancsó Benedek hangjára, amelyek a román irredenta mozgalom erejére hívták fel a figyelmet, szinte alig-alig figyelt a közvélemény és leginkább a közvéleményt meghatározó sajtó. Így következett be a bukás, s így következett be Erdély, a Partium, a fél Bánság és az úgynevezett trianoni országterület csaknem egészének román megszállása 1919 augusztusára. Ekkora csúfosan végetért az első magyarországi kommunista kísérlet.

A magyarországi Szovjet, vagyis a Tanácsköztársaság bukása után Jancsó Benedek ismét munkához látott.