Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Ötvenhat

Ahogyan Jefferson mondta: a szabadság fáját néha hazafiak és zsarnokok vérével kell meglocsolni. 50+15 - a hatvanötödik évforduló.

A magyar nép számos alkalommal írta bele magát a szabadságért folytatott küzdelem történetébe, a legnagyszerűbben 1956-ban. A szabadságharcosok lenyűgözték a világot hősiességükkel, és jószerivel puszta kézzel küzdöttek a túlerővel. Árulás és kegyetlen elnyomás gyűrte le őket. Az 1956-os forradalom az emberiség örök vágyából fakadt, hogy békében élhessen, imádkozhasson és dolgozhasson, és hogy az ember a saját sorsáról dönthessen. A magyar forradalom örökre lerántotta a leplet a kommunizmus hazugságáról, hogy az a népet képviselné. (Ronald Reagan 5555.sz. elnöki dekrétuma, 1986)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Két titkos beszéd

Ha ez ember kommunikációs szempontból próbál megvizsgálni egyes történelmi jelentőségű politikai beszédeket, óhatatlanul is felmerül a megcélzott közönség kérdése, és egyáltalán a beszéd célja. Ki és hova akarja magát átpozícionálni, milyen új szerepet oszt ki magának a beszédben, és végül, a beszédet hogyan fogadja a szélesebb nyilvánosság. Hruscsov halála után fél évszázaddal két, látszólag távol eső beszéd hasonlóságaira szeretném felhívni a figyelmet.

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XX. kongresszusának utolsó napján, 1956. február 24-én este terjedni kezdett a hír: a kongresszus a külföldi vendégek és a testvérpártok kizárásával még folytatódni fog. Február 25-én, röviddel éjfél után hangzott el Hruscsov híres-hírhedt titkos beszéde, a személyi kultuszról és Sztálin szerepéről. A beszéd alatt többen rosszul lettek. Nem sokkal később John Rettie, a Reuters tudósítója egy szovjet ismerősétől értesült a beszédről. Rettie élete végéig meg volt győződve arról, hogy maga Hruscsov szivárogtatta ki rajta keresztül Nyugatra a beszéd tényét.

Nyikita Szergejevics Hruscsov (Bécs, 1961) és Gyurcsány Ferenc (Davos, 2007)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Mi lett volna, ha...? Ha 1947-ben kivonulnak a szovjetek

Amikor a Himnusz alatt cigiző Rákosit egy parasztlegény utasította rendre. 75 évvel ezelőtt, 1946.szeptember 7. és 9. között rendezték meg az Országos Parasztnapokat. A Kisgazdapárt célja egy "ellen-szalámitaktika" alkalmazása lett volna, s a magyar vidék hangjának politikai artikulációja.

Az Országos Parasztnapok nyitórendezvénye, a félmillió embert megmozgató összejövetel tulajdonképpen antikommunista nagygyűlés volt. A kommunisták, Szviridov altábornagy, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vezetőjének irányításával, sőt, személyes közreműködésével, mindent megtettek, hogy megakadályozzák a gyűlést. Először augusztus 20-ról halasztatták el a rendezvényt, majd szándékosan kevés különvonatot bocsátottak a szervezők rendelkezésére, végül a sajtóban támadták az eseményt. A Kisgazdapárt utolsó nagy húzásával a kommunisták azonban külföldi gazdáik nélkül nem tudtak mit kezdeni. A kisgazdák több legyet is próbáltak egy csapásra ütni.

Az Országos Parasztnapok nagygyűlése a Hősök terén (Magyar Nemzeti Múzeum)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A paktum és ami belőle következett

Közös náci-szovjet katonai parádé Breszt-Litovszkban, utána Gestapo-NKVD konferenciák Zakopánéban ("hogyan kezeljük a lengyel középosztály és elit kérdését" témakörben), végül fél évszázaddal később kétmillió főből álló emberi lánc a Baltikumban: az éneklő forradalom. A Sztálin-Hitler paktum dátuma a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja.

Augusztus 23-24-nek éjjelén félelmetes lakoma volt a Kremlben. Ribbentrop így számolt be róla: „Mintha csak régi párttársak között lettem volna”. Sztálin pohárköszöntőt mondott Hitler tiszteletére. „Mint spicces gyilkosok, akik tántorognak a szobában, ügyetlenül ölelgetve egymást, semmire sem hasonlítottak inkább, mint vetélytárs gengszterek gyülekezetére, akik korábban harcoltak egymás ellen, s talán a jövőben is ezt fogják tenni, de lényegében ugyanabban a buliban vannak benne.” – így ábrázolja Paul Johnson angol történész a Sztálin-Hitler paktumot (amelyet tévesen Molotov-Ribbentrop paktumnak neveznek). Az egyértelműnek tűnő megállapodást azonban sietve ütötték nyélbe, s volt egy pontja, amely nem volt teljesen tiszta. A titkos protokoll III.pontja szerint ugyanis „Délkelet-Európa vonatkozásban a Szovjet fél felhívja a figyelmet érdekeltségére Besszarábiában. A német fél kinyilvánítja teljes érdektelenségét ezeken a területeken.”

A paktum aláírása: fentről Lenin képe figyeli a bazsalygó Sztálint, a buzgó Molotovot és a figyelmesen várakozó Ribbentropot (mil.ru)