Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Mi Ukrajna számára a "győzelem napja"?

Ukrajna május 8-án ünnepli a második világháború európai lezárását, a "győzelem napját". De pontosan mi ünnepelnek?

"Minden másképp történt" (Józef Mackiewicz)

Néhány nappal ezelőtt Zelenszkij elnök bejelentette: határozat-tervezetet küldött a parlamentnek arról, hogy ezentúl a nemzetiszocialista Németország fölött aratott győzelmet nem május 9-én, hanem május 8-án fogják ünnepelni.

A második világháború végén 1945. május 7-én írta alá az általános fegyverletételi megállapodást a nemzetiszocialista Németország utolsó kormányzata. Csakhogy, mivel Rheimsben, az angol-amerikai vezetésű („nyugati”) szövetségesek főhadiszállásán tették ezt meg, kitört a botrány, hiába volt jelen egy szovjet tábornok is az aláíráskor. A szovjetek ugyanis nem hagyták jóvá a fegyverletételi szöveget, és a Rheimsben jelen levő szovjet tábornok sem volt felhatalmazva az aláírásra. A szovjetek többféle, technikai jellegű, illetve szövegszerű kifogásokkal is éltek, és Eisenhower amerikai tábornok azonnal egyetértett velük. Természetesen elvi problémájuk is volt – mi az, hogy a németek nem a szovjetek előtt kapitulálnak? Másnap tehát, május 8-án megismételték az aláírást Berlinben, egy némileg módosított szövegű okmánnyal, Zsukov marsall főhadiszállásán. Mire azonban késő este, valamikor 11 óra előtt aláírták az okmányt, az időeltolódás miatt Moszkvában már május 9-e volt. Így tehát azóta is a nyugatiak május 8-án, míg szovjetek, s utánuk az oroszok hagyományosan május 9-én ünnepelték a második világháborús győzelmet.

Az Esti Újság 1944. október 19-i száma (négy nappal a nyilas hatalomátvétel után)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Egy koncepció története

A szovjet korszakból, még pontosabban a szovjet-kínai határvillongások idejéből származó magyar vicc szerint a TASZSZ jelenti: A szovjet-kínai határon egy kínai harckocsi tüzet nyitott egy békésen szántogató szovjet traktorra. A traktor viszonozta a tüzet, majd felszállt és elrepült.

Hogyan készül egy koncepció? Az Északi Áramlat felrobbantásának ügyében történt újabb fejlemények miatt valamiért a Rajk-per jutott eszembe. Idézzük fel a nevezetes per koncepcióját, kém-történetét!

Anélkül, hogy a per okainak (Rajk és Péter Gábor szembenállása; Jugoszlávia kiszakadása a sztálini blokkból; az amerikai Alger Hiss-ügyre reakcióként ellenper; a "nyugatos" kommunisták és hírszerzők megrostálása) elemzésébe mélyebben belemennénk, mindössze az 1949-ben lezajlott monstre kirakatperben előadott történet fő szálait idézzük fel. A vádiratot maga Rákosi Mátyás állította össze a már lefolytatott koncepciós eljárások anyagait felhasználva. Ahogyan visszaemlékezéseiben írta: "Nem is volt könnyű a felgöngyölítés kidolgozása, és megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött." A vádirattal együtt Moszkvába repült és személyesen Sztálinnal egyeztette. Amikor visszajött azzal adta oda munkatársainak, hogy azon "egy vesszőt se változtassanak". Rákosi igen elégedett volt a munkájával: a tárgyalás előtt azzal büszkélkedett, hogy "szeretne az ügyész ilyen vádiratot írni!"

Egy izléses útvesztő (Traquir House, Wikimédia)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Varjúsereg? Gondolatok Pócs Nándor könyvéről

„Fehérterroristából antifasiszta ellenálló” így szól a könyv első mondata. 1945 utáni világunkban, az antifasiszta Nagy Szövetség politikai, történeti és történetmesélési keretei között mai napig fejtörést okoz egy ilyen életút.

A „Hearts of Iron IV” című számítógépes stratégiai játékban nemcsak hadosztályokat mozgathatunk, vagy éppen az ipari termelést szabályozhatjuk, de foglalkoznunk kell az országunk politikai berendezkedésével is. A játék négyfajta pártot és berendezkedést ismer: fasiszta, kommunista, demokratikus és a „non-aligned”. A szó szerint „el-nem-kötelezettet” jelentő kifejezés ebben az esetben a „máshova be nem sorolható” címkét is kiérdemelhetné akár. Ebből is látszik, hogy a játék gyártói a jelenlegi fogalmi keretekből kiindulva nem tudtak mit kezdeni ezzel a jelenséggel, amit a második világháború „köde” maga alá temetett. Az 1936-ban induló játékban „non-aligned” rendszerrel kezd Portugália, Finnország, Ausztria és többek között Magyarország is. Míg a fasizmust a demagóg, a kommunizmust a forradalmár és a demokráciát a reformer nevű szereplő népszerűsítheti a játékban, a negyedik eszmeiséget néhol egy „konzervatív filozófus” máshol pedig egy „militarista-nacionalista” támogathatja. Bár a játék tervezői és gyártói valószínűleg soha nem hallottak Pócs Nándor hőséről, Kováts Tivadarról, ő valószínűleg az utóbbi kategóriába esne.


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A történelem ismétli önmagát?

"A történelem nem ismétli önmagát, de rímel" (Mark Twain)

Kupjanszk, Lisicsanszk, Kramatorszk. A történelem ismétli önmagát? Hiba a Mátrixban? Vagy egyszerűen csak a "történeti morfológia" délibábjait láthatjuk, amikor is nagyon hasonló alakzatok tűnnek fel a történelemben egymást követően? Nyolcvan évvel ezelőtt gigászi küzdelem zajlott éppen azokon a területeken, ahol ma is véres harcok folynak. Újra téli vihar zajlik a sztyeppén? - tehetnénk fel tehát a kérdést, a második világháború egyik német hadműveletének neve ("Téli Vihar") után. Nos, oroszok vannak, de nem szovjetek és az állandóan hangsúlyozott nosztalgiájuk ellenére sem azok. Hamarosan jönni fognak a német tankok is, igaz, ezúttal nem Tigrisek, hanem Leopárdok. Van egy szállóige, ami így hangzik: "„Aki nem akarja ismerni a múltját, az arra ítéltetett, hogy újra és újra átélje azt.” Az eredetiét George Santayana filozófus mondta: "Aki nem képes felidézni a múltat, újra és újra megismétli azt."

De vajon most ki az, aki nem tanult? Nem tudjuk. Mindenesetre izgalmas térképekre bukkantunk egy második világháborús online gyűjteményben. 

A délnyugati front helyzete 1943. február elején (armchairgeneral.com)