Szabó Ákos
Szabó Ákos

történész

Made in Hungaria - A magyar teherautógyártás

Az első magyar – kifejezetten autógyártásra szakosodott – üzemet 1909-ben alapították Aradon MARTA (Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad) néven. A teherkocsik terén azonban nem a MARTA hanem a Csepel és a Rába futott be évtizedes "karriert".

A Csepel és a Rába, ez a két klasszikus mély nyomot hagyott az emberek emlékezetében. A Facebookon mindkét márkának több tízezres rajongótábora van, amely önmagában is bizonyíték: az internet népe nem felejtette el sem a Csepelt, sem pedig a Rábát, a MARTA sajnos viszont kikopott a kollektív emlékezetből, amely két dologból következik. Egyrészt, a trianoni békediktátum a Magyar Királyságnál gazdaságilag (is) jóval elmaradottabb Romániának adta Aradot, így a gyár külföldre került, elveszett. Másrészt időben, „távolabb van” a MARTA a két másiknál (utóbbiak közül a Rábának jelenleg is van prosperáló üzemága), így az emlékezet, a filmszalag, a fényképezőgép jobban megőrizte az utóbbiak emlékét. Generációm fiúgyermekeinek csak a vágyakozás jutott egy működő, megvásárolható magyar autómárkáról, de sajnos nekünk ez a KGST szerkezete miatt nem adatott meg, maradt a buszgyártás és az Ikarus, amelyet 1990 sajnos magával sodort a rendszerváltás gazdasági kaszája.

Benz licensz alapján épített MARTA katonai teherautó az első világháború idejéből


Szabó Ákos
Szabó Ákos

történész

Szocialista teherkocsik - A keleti blokk motorizációja 2.

Mik voltak a szocialista tervgazdaságok "igáslovai"? Honnan jön a "pótos IFA" kifejezés? Milyen teherkocsik szállították a téglát, a meszet, a betonelemeket a szocialista építkezésekre, és milyen furgon hozta a kenyeret, a tejet a lakótelepre?

A cikk első részében a keleti blokk személyautóinak történetével foglalkoztunk, olyan – mára kultikussá vált – autókat mutattunk be, mint a Trabant, a Zsiguli, vagy éppen a Polski Fiat.

A második rész az erőszakos iparosítás igáslovait, a kommunista országok teherautóit, kamionjait, kisbuszait mutatja be, főleg azokat, amelyek meghatározták gyerekkorunk építkezéseit, piacait, vagy épp országútjait. A második világháborús győzelemmel nem ért véget a szovjet háborús politika. Az Egyesült Államokkal szemben „kirobbant” hidegháború alapvetően meghatározta az ország és a Vörös Hadsereg által megszállt területek mindennapjait. Az erőszakos iparosítás jellemezte időszakban gyárak, kohók, üzemek százai nőttek ki a Visztula, az Elba vagy épp a Duna mentén. Az építkezésekhez, de a tömeghadsereg működtetéséhez is szükség volt olyan teherautókra, amelyek bárhol bevethetők voltak.

ZIl teherautó (trans.info)