Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Tömegmészárlás: románok Hódmezővásárhelyen

A Huszárvágás blogon a "Napról-napra Trianon" című kronológia alapján havonta egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. Júliusi elmaradásunkat ezúton pótoljuk: a hódmezővásárhelyi tömegmészárlás tragikus eseményeit elevenítjük fel.

A román királyi hadsereg, miután 1918 november-december folyamán megszállta a történelmi Erdélyt, északkelet felé terjeszkedett. Zilah városánál a szinte spontán magyar ellentámadást nem sikerült tartós sikerré tenni, mivel a központi, budapesti baloldali kormányzat mindennel törődött, csak a honvédelemmel nem. Azonban a történelmi belső határt a román erők nyugati irányban egészen 1919. április közepéig nem lépték át. A csucsai szorosban állomásozó Székely Hadosztály április 15-én kétségbeesett megelőző támadással próbálkozott, de a román túlerő már másnap visszaszorította őket. A román előretörés az egész vonalon kibontakozott. Április 20-ára elfoglalták a hegyek innenső lábainál fekvő nagyvárososkat: Szatmárnémetit, Nagykárolyt, Nagyváradot. Aradot a francia gyarmati haderő szállta meg, hogy a szerbek és a románok közötti konfliktust megelőzze, s oda csak május 17-én vonulnak be a románok. Csakhogy arra hivatkozva, hogy a Tisza természetes, könnyen védhető akadályt képez a "vörös magyarok" ellen, az egész Tiszántúlt is birtokba vették.

I.Ferdinánd román király szemlét tart a csapatai fölött Békéscsabán (Wikimedia)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Cservenka

Április 16-a a holocaust magyarországi áldozatainak emléknapja. 2000-ben, az első Fidesz-kormány idején határozott az emléknap bevezetéséről az Országgyűlés. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg üldözött honfitársaink gettósítása, amelyet a deportálás követett.

A magyar zsidóság tragédiája a deportálások előtt, mellett és után több színtéren is kibontakozott, s ezek közül az egyik a munkaszolgálat volt. A szerbiai Bor munkatáborban magyar munkaszolgálatosok ezrei dolgoztak. 1944 kora őszén a partizánok elől két lépcsőben elindított több ezer munkaszolgálatos közül 1944. október 7-én Cservenkán ezer főt, a következő napon pedig a Cservenka utáni útszakaszon még 400 főt gyilkoltak meg az SS tagjai. Végül a délszláv muzulmán SS-alakulatnak adták át az őrzést. A tömeggyilkosságokat néhányan túlélték. Volt olyan, aki a tömegsírból, a gödörből menekült meg: "Reggel kivilágosodás után valaki a hullák közül megszólalt, hogy a hadnagy úr mentsen meg. Biztosan olyan helyen feküdt, hogy a rézsű tetejét lehetett látni, ahol Száll nevű hadnagy pár keret tag kíséretében állt. A hadnagy válaszolt, hogy jöjjön ki és ha van még valaki, aki él a hullák között jöjjön ki az is. A hullák közül 16-an jöttünk ki,erre azért emlékszem, mert kivittek bennünket a téglagyár területéről az országútra, ahol a velünk Borban lévő jehovás [Jehova Tanúi] század volt felsorakozva. Ott álltunk egy rövid ideig, amikor megszólalt valaki, nem tudom, hogy ki, hogy a zsidók meneküljenek, mert jönnek vissza a svábok." Egy másik munkaszolgálatos, Bondy Endre már a gyilkolás kezdetén elmenekült. Visszaemlékezéseivel emlékezünk a meggyilkoltakra, és az embermentésben segítséget nyújtókra. 

Az áldozatok síremléke Zombor temetőjében (Nyugat-Bácska portál)