Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

„Oroszország és Ukrajna történelmi egysége” – Vlagyimir Putyin dolgozata

A történetírás a politika folytatása más eszközökkel. Putyin elnök tavalyi dolgozata a szláv népek történelméről lényegében politikai program, amelynek megvalósítását ma láthatjuk.

2021. július 12-én az orosz elnök hatalmas, csaknem 7000 szavas esszét tett közzé a Kreml hivatalos honlapján. A dolgozat lényege könnyen összefoglalható: Ukrajna a külföldi behatolás áldozata. A külföldi irányítók Ukrajnát tévútra terelik, s így Ukrajna ahelyett, hogy Oroszországgal élne egységben, tulajdonképpen egy oroszellenes ugródeszkává válik. Putyin ezt még annyiban fokozza, hogy nem is egyszerűen egy oroszellenes hídfőállásként írja le a mai Ukrajnát, hanem egy ellen-Oroszországként. Putyin egyúttal történelmi eszmefuttatásában lényegében áttekinti az elmúlt 1100 év történelmét, Ukrajnát a XIX. századi kifejezéssel „Kisoroszországnak” nevezi, és leszögezi, hogy Fehéroroszország, Kisoroszország és Nagyoroszország mindig is egybetartozott.

A vereckei emlékmű


Horváth Angelus
Horváth Angelus

történész

"Gróf elvtárs" - Anarchisták egy Vas vármegyei falucskában (II. rész)

Magyarország és az anarchisták: egy elfelejtett történetet egy Vas megyei faluból. Nehéz megmondani, hogy Rejtő Jenő-, Bulgakov, Kristóf Attila vagy Wass Albert tollára kívánkozna-e Bögöte község reformiskolájának sztorija. Az iskola létrehozásától folytatjuk a történetet.

Az iskola megnyitása után lázas munka kezdődött: fellelkesült baloldali értelmiségiek hada lepte el a környéket, hogy magvas gondolataik elhintésével felszabadítsák – az általuk alig ismert, de igencsak megvetett – „népet”. Jászi Oszkár jogász barátját, a visszahúzódó természetű Somló Bódogot győzködte, hogy ő is vegye ki a részét a nemes munkából: „Tarczai gyönyörű munkát végez Bögötén. Egész kultúrhadjáratot tervez a Dunántúl visszafoglalására a klerikalizmus kezéből. Az intelligenciában nagy a hajlamosság erre. Most felolvasásokat tervez Szombathelyen. Nagy súlyt helyezne rá, hogy az ősz vagy a tél folyamán Te, Pikler [Gyula jogtudós, egyetemi tanár] és én is felolvassunk. Igen kérlek, hozd meg az ügynek ezt az áldozatot!”  

Az anarchista lap első száma


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Jancsó Benedek és az Országos Magyar Szervezet

Miért nem figyelt oda a politika és a társadalom a román irredenta mozgalomra Trianon előtt? Egyáltalán milyen terve volt a magyar elitnek a nemzetiségekkel? Szilánkok egy rövid lefutású kísérlet történetéből.

Régóta okozott fejtörést számomra - talán Nyírő József "Néma küzdelem" című regényének elolvasása óta - hogy miért nem próbált a Trianon előtti magyar állam védekezni a feldarabolására irányuló törekvések ellen? S ha már az állam nem tett semmit - vagy alig valamit - akkor miért nem csinált valamit a "társadalom"? Hatos Pál "Az elátkozott köztársaság" című kötetében említi, hogy falvak százai (!) szlovákosodtak vagy románosodtak el a Monarchia időszakában - 1914 előtt.

E blog hasábjain nemrég Grób László emlékezett meg Jancsó Benedek történetírói pályafutásáról, s arról, hogy hogyan próbálta figyelmeztetni kortársait a veszedelemre. „Tiszteltük Jancsót s tudtuk, hogy vastag könyveket szokott írni – de azokat nem olvastuk el, reá nem hallgattunk.”  - idézte Grób a nekrológot. Nos, Jancsó Benedek azonban nem csak írt, hanem szervezőmunkát is végzett - próbált végezni. Ez volt az Országos Magyar Szervezet. S hogy mi volt ez a ma alig-alig ismert "NGO"? Néhány töredéket, elszórt utalást szeretnék egyes munkákból idézni, az alábbiakban.


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A "rettenthetetlen magyar": Türr István. II.rész

Botond, Toldi Miklós, Kinizsi Pál - régi, nagy erejű, mesés hőseinket szinte mindenki ismeri. De mi történt később? A magyar történelem faszagyerekei sorozatunkban Türr István életútjának második felét idézzük fel, a krími háború végétől.

1857 tavaszán Brassóban a Habsburgok egyik hadbírója éppen ítéletet mondott egy magyar szabadsághős ügyében. Mivel az illető eredetileg a császári-királyi hadsereg tisztje volt, ezért árulásért halálra és teljes vagyonelkobzásra szólt az ítélet.

Mégsem végezték ki hősünket. Ki volt történetünk főhőse, Türr István?

Magyar Hősök Arcképcsarnok (adontes.hu)

Türr István, amint azt életét bemutató sorozatunk első részében írtuk, a császári-királyi hadsereg Itáliában szolgáló magyar tisztje 1849 elején átment az olasz egységért küzdő piemonti hadsereghez. Vitéz katona volt, de a magyar szabadságharc idején úgy érezte: hűsége nem a császárhoz, hanem a magyar ügyhöz köti, s az "ellenségem ellensége a barátom" elv alapján azoknak a soraiban kíván harcolni, akik a magyar szabadság ügyének valamit használni tudnak. Az olaszokat egyébként is rokonszenv és tisztelet övezte az 1848-as nemzedék körében. Így került Türr a piemonti hadsereg soraiba. Miután vereséget szenvedett a piemonti-szárd király a Habsburgok idős, de kőkemény zsenijétől, Radetzky marsalltól, Türr először Badenbe ment, ahol ismét a '48-as forradalmi erők soraiba lépett, majd miután a beavatkozó poroszok legyűrték a badeni erőket, emigrációba ment. Kalandos úton került Máltára, ahonnan a brit hadsereg tagjaként a Krímbe ment, hogy az oroszok ellen harcoljon. A krími háború vége felé Bukarestben, az ottani megszálló osztrák erők kezébe került, egyik volt tiszttársának "köszönhetően". Így került a hadbírósági tárgyalásra, ahol éppen halálra ítélték.