Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történetírói arcképcsarnok: Thaly Kálmán (1839–1909)

Thaly Kálmán, akiről méltatlanul a "kuruckor hamisítója" címke maradt meg. Történetírói arcképvázlat-soroztunk újabb része.

Az 1945-ös rendszerváltás kiváló munkát végzett – azóta is nyögjük... Ők aztán tényleg eltörölték a múltat, nem csak daloltak róla. Mégpedig több értelemben is: a múlt rendszert csakúgy, mint a múlt ismeretét, sőt, azokat is, akiknek ezt az ismeretet köszönhettük (volna). Kevésbé eufemisztikusan: kiirtották, bebörtönözték, emigrációba kényszerítették, elhallgattatták az előző korszak minden valamirevaló történészét (kivéve a pár renegátot, aki időben átállt – de ez csak maroknyi volt.) S tették mindezt oly sikeresen, hogy a rákövetkező Kádár-korban könnyedén lehetett történész-diplomára szert tenni ezen nevek – nemhogy életművek – ismerete nélkül is. Mi most megkísérlünk – nagyon szerény, nagyon kezdetleges – elégtételt nyújtani, legalább egy-egy rövid blogbejegyzés erejéig felidézve őket.


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A felvidéki kitelepítések 75. évforduloja

75 évvel ezelőtt kezdődött meg a felvidéki magyar lakosság szervezett, tömeges deportálása.

A második világháború végén a csehszlovák hatóságok elhatározták, hogy megszabadulnak a német és a magyar kisebbségtől. A kassai kormányprogram részeként közzétett Benes-dekrétumok jogfosztottá tették a felvidéki magyarságot. A magyarellenes kampány "vad" szakasza tömeggyilkoságokkal és kitoloncolásokkal kezdődött, illetve azzal, hogy a magyarok közül 40 ezer főt a Szudéta-vidékre hurcoltak kényszermunkára, az elűzött németek helyére. Az ottani cseh gazdák rabszolgavásárra emlékeztető módon licitáltak a beérkező munkaerőre. Végül a magyar kormányzatra sikerült ráerőltetni az úgynevezett "lakosságcserét", amely a magyar fél részéről egyáltalán nem volt önkéntes. Így hetvenöt évvel ezelőtt, 1947-ben ezen a napon kezdődött a szlovákiai magyar lakosság Felvidékről való kitelepítése.

Kitelepített magyarok (MTI)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A modern magyar történelem korszakai

Dualizmus kora, Horthy-korszak, Rákosi-diktatúra - Kádár-rendszer (valójában ez is diktatúra), rendszerváltás, "Orbán-rendszer"?

Magyarország „modernkori” történetét a kiegyezéssel szokták kezdeni. 1867-től idáig immár bő másfél évszázad telt el, ami lehetőséget ad arra, hogy történelmi távlatokból tekintsünk vissza az eltelt időszakokra. Természetesen vannak, akik 1918-tól, a történelmi Magyarország összeroppanásától számítják a modernitás. Azonban politikai, politika-elméleti szempontból mégiscsak egy állandó ívet képez a Monarchia megalapításától egészen a napjainkig tartó időszak. Mégpedig azért mert 1867-tól kezdve van állandóan modern értelemben vett államstruktúra, van olyan egyáltalán, hogy felelős kormányzat. Még akkor is, ha ez a kifejezés néha epikus túlzás, hiszen a kommunista diktatúrában, Rákosi Mátyásék legvadabb éveiben – 1949 és 1953 között – maga a kormányzat is szétesni látszott, és lényegében a dinamikus káosz uralma érvényesült.

A megújult Országház és a Kossuth tér tavasszal (parlement.hu)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Kétharmad. Ma ez a történelem.

Az újabb kétharmados győzelem történelmi gyökerei.

Vasárnap este a Fidesz újra kétharmados győzelmet aratott az országgyűlési választásokon. Néhány olyan szempontot szeretnék ebben az írásban megfontolásra ajánlani, amely el szokta kerülni a figyelmet, pedig hosszú történelmi tapasztalat áll ezek mögött.