Az oszmánok augusztus 29-ét, nagy mohácsi diadaluk napját "szerencsenapnak" tartották. Egy ízben azonban nem hozott nekik szerencsét ez a nap: 1532-ben, Kőszeg alól ekkor vonultak el, befejezve a sikertelen ostromot és hadjáratot. Kőszeg sikeres védelme elválaszthatatlan Jurisics Miklós nevétől. Jurisics Miklós 1490-ben, Mátyás halálának évében született az Adriai-tenger partján levő Zengg (Senj) városában. Édesapja Zengg várkapitánya volt, és maga is a katonáskodást választotta életpályának.
Jurisics Miklós (Ehrenreich Sándor Ádám XIX.századi rézmetszete, OSZK Régi Nyomtatványok Tára)
Hónapok óta aszály sújtja nem csak hazánkat, hanem Európa egy jelentős részét is. Míg évtizede súlyos árvíz keserítette az életünket, ma ugyanazoknak a folyóknak a medrében épphogy csak csordogál egy kis víz, a hajózás sok helyen lehetetlenné válik, sőt néhol vízhiány is fellépett, amitől már meglehetősen elszoktunk itt a vén kontinensen. A növényzet kiszárad, képeket látunk csenevész, beszántásra ítélt kukoricamezőkről, lehulló, megfonnyadt gyümölcsökről, hallunk aggódó gazdákról, elkeseredett borászokról, akik a még a szőlőt is fenyegető aszályt szidják. Halljuk az egyre elkeserítőbb statisztikai adatokat, egyelőre még leginkább csak jóslatokat/prognózisokat, de ezek jó része csak idő kérdése, hogy valódi, számokkal mérhető veszteségekké váljanak.
A Loire most Gien városánál (cicerone.co.uk)
Vörösterror, fehérterror - minden történelem iránt érdeklődő ismeri ezeket a baljós kifejezéseket. A "fekete terror" fogalmát azonban még csak kevesen ismerik. Történetírásunk sajátsága, hogy közel egy évszázaddal a megtörtént események után talált elnevezést arra a cselekménysorozatra, amelyet az idegen megszállók a történelmi Magyarország felbomlásának idején követtek el a magyar állampolgárok rovására.
Román katonák Budapesten az Országház előtt (MTI)
Egy ideje rendszeresen fellángol a vita a történelmi filmekről: mindenki bús-borongósan megállapítja, hogy kellenének jó magyar történelmi filmek, merthogy az milyen fontos az ifjúság (no meg a felnőttség) nemzettudatának egészséges fejlődése szempontjából – de még sincsenek! Egy-két fehér holló persze akad, de nagyon ritkán lépik át úgy a küszöböt, ahogyan azt a politizáló/filmszerető közönség elvárná. És ebből a szempontból mindegy, hogy mozifilmekről, vagy a helyüket lassan átvevő sorozatokról van-e szó – bár az utóbbiaknál tán még rosszabb a helyzet.