Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történetírói arcképcsarnok: Wertner Mór (1849-1921)

Az 1945-ös rendszerváltás kiváló munkát végzett – azóta is nyögjük... Ők aztán tényleg eltörölték a múltat, nem csak daloltak róla. Mégpedig több értelemben is: a múlt rendszert csakúgy, mint a múlt ismeretét, sőt, azokat is, akiknek ezt az ismeretet köszönhettük (volna). Kevésbé eufemisztikusan: kiirtották, bebörtönözték, emigrációba kényszerítették, elhallgattatták az előző korszak minden valamirevaló történészét (kivéve a pár renegátot, aki időben átállt – de ez csak maroknyi volt.) S tették mindezt oly sikeresen, hogy a rákövetkező Kádár-korban könnyedén lehetett történész-diplomára szert tenni ezen nevek – nemhogy életművek – ismerete nélkül is. Mi most megkísérlünk – nagyon szerény, nagyon kezdetleges – elégtételt nyújtani, legalább egy-egy rövid blogbejegyzés erejéig felidézve őket.

A múltkor bemutatott Thim József után most ismét egy outsider, szintén egy orvos következik: az 1849-ben született Wertner Mór. A Pozsony vármegyei Spáczán látta meg a napvilágot (később Ispáca, nem egészen kétezer fős, magyar-szlovák vegyes lakosságú falu, Nagyszombattól nem messze északi irányban). Bécsben szerez orvosi diplomát, majd kisebb falvakban praktizál, három évig megyei főorvos Pozsonyban, aztán ismét a vidék, és végül 1908-tól Párkányban él, egészen haláláig.


Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történelmi arcképcsarnok: Thim József

A Huszárvágás blogon feladatul tűztük ki, hogy a kommunizmus bulldózer-munkájával szemben a felszínre hozzunk egy-egy elfeledett életművet. Régi történetíróink, a magyar történelemtudomány nagyjai közül sokaknak a neve ma már szinte alig ismert: ezúttal Thim József életét idézzük fel.

Az 1945-ös rendszerváltás kiváló munkát végzett – azóta is nyögjük... Ők aztán tényleg eltörölték a múltat, nem csak daloltak róla. Mégpedig több értelemben is: a múlt rendszert csakúgy, mint a múlt ismeretét, sőt, azokat is, akiknek ezt az ismeretet köszönhettük (volna). Kevésbé eufemisztikusan: kiirtották, bebörtönözték, emigrációba kényszerítették, elhallgattatták az előző korszak minden valamirevaló történészét (kivéve a pár renegátot, aki időben átállt – de ez csak maroknyi volt.) S tették mindezt oly sikeresen, hogy a rákövetkező Kádár-korban könnyedén lehetett történész-diplomára szert tenni ezen nevek – nemhogy életművek – ismerete nélkül is. Mi most megkísérlünk – nagyon szerény, nagyon kezdetleges – elégtételt nyújtani, legalább egy-egy rövid blogbejegyzés erejéig felidézve őket.

Thim József könyveinek reprintje