Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történetírói arcképcsarnok: Erdélyi László

Egy ősbölény elfelejtett történészeink közül. Folytatjuk történetírói arcképcsarnokunkat.

Az 1945-ös rendszerváltás kiváló munkát végzett – azóta is nyögjük... Ők aztán tényleg eltörölték a múltat, nem csak daloltak róla. Mégpedig több értelemben is: a múlt rendszert csakúgy, mint a múlt ismeretét, sőt, azokat is, akiknek ezt az ismeretet köszönhettük (volna). Kevésbé eufemisztikusan: kiirtották, bebörtönözték, emigrációba kényszerítették, elhallgattatták az előző korszak minden valamirevaló történészét (kivéve a pár renegátot, aki időben átállt – de ez csak maroknyi volt.) S tették mindezt oly sikeresen, hogy a rákövetkező Kádár-korban könnyedén lehetett történész-diplomára szert tenni ezen nevek – nemhogy életművek – ismerete nélkül is. Mi most megkísérlünk – nagyon szerény, nagyon kezdetleges – elégtételt nyújtani, legalább egy-egy rövid blogbejegyzés erejéig felidézve őket.

Erdélyi László (1868–1947)


Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történetírói arcképcsarnok: Lázár Gyula

Amikor a történészek még érdekesek akartak lenni. Folytatjuk a régi magyar történetírók bemutatását.

Az 1945-ös rendszerváltás kiváló munkát végzett – azóta is nyögjük... Ők aztán tényleg eltörölték a múltat, nem csak daloltak róla. Mégpedig több értelemben is: a múlt rendszert csakúgy, mint a múlt ismeretét, sőt, azokat is, akiknek ezt az ismeretet köszönhettük (volna). Kevésbé eufemisztikusan: kiirtották, bebörtönözték, emigrációba kényszerítették, elhallgattatták az előző korszak minden valamirevaló történészét (kivéve a pár renegátot, aki időben átállt – de ez csak maroknyi volt.) S tették mindezt oly sikeresen, hogy a rákövetkező Kádár-korban könnyedén lehetett történész-diplomára szert tenni ezen nevek – nemhogy életművek – ismerete nélkül is. Mi most megkísérlünk – nagyon szerény, nagyon kezdetleges – elégtételt nyújtani, legalább egy-egy rövid blogbejegyzés erejéig felidézve őket.


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

„Oroszország és Ukrajna történelmi egysége” – Vlagyimir Putyin dolgozata

A történetírás a politika folytatása más eszközökkel. Putyin elnök tavalyi dolgozata a szláv népek történelméről lényegében politikai program, amelynek megvalósítását ma láthatjuk.

2021. július 12-én az orosz elnök hatalmas, csaknem 7000 szavas esszét tett közzé a Kreml hivatalos honlapján. A dolgozat lényege könnyen összefoglalható: Ukrajna a külföldi behatolás áldozata. A külföldi irányítók Ukrajnát tévútra terelik, s így Ukrajna ahelyett, hogy Oroszországgal élne egységben, tulajdonképpen egy oroszellenes ugródeszkává válik. Putyin ezt még annyiban fokozza, hogy nem is egyszerűen egy oroszellenes hídfőállásként írja le a mai Ukrajnát, hanem egy ellen-Oroszországként. Putyin egyúttal történelmi eszmefuttatásában lényegében áttekinti az elmúlt 1100 év történelmét, Ukrajnát a XIX. századi kifejezéssel „Kisoroszországnak” nevezi, és leszögezi, hogy Fehéroroszország, Kisoroszország és Nagyoroszország mindig is egybetartozott.

A vereckei emlékmű


Grób László
Grób László

kiadóvezető

Történetírói arcképcsarnok: Jancsó Benedek. II. rész

„Tiszteltük Jancsót s tudtuk, hogy vastag könyveket szokott írni – de azokat nem olvastuk el, reá nem hallgattunk.” Pedig el se kellett volna olvasni, elég lett volna csak belelapozni. Egy magányos hang, aki Erdély elvesztésére figyelmeztetett jóval Trianon előtt.

Jancsó Benedek előző részben bemutatott életpálya-szakasza jószerivel a hiábavaló figyelmeztetések ideje volt. Az első világháború előtt senki nem akart a remények helyett a veszélyekkel foglalkozni. Arra a néhány magányos hangra, köztük Jancsó Benedek hangjára, amelyek a román irredenta mozgalom erejére hívták fel a figyelmet, szinte alig-alig figyelt a közvélemény és leginkább a közvéleményt meghatározó sajtó. Így következett be a bukás, s így következett be Erdély, a Partium, a fél Bánság és az úgynevezett trianoni országterület csaknem egészének román megszállása 1919 augusztusára. Ekkora csúfosan végetért az első magyarországi kommunista kísérlet.

A magyarországi Szovjet, vagyis a Tanácsköztársaság bukása után Jancsó Benedek ismét munkához látott.