1918. szeptember 14. A balkáni francia-szerb offenzíva kezdetén az Adriától, az albániai Vlorától Kelet-Trákiáig mintegy 470 ezer katona néz szembe, a támadás pillanatában lényegében csupán a bolgár hadsereggel, összesen 350 ezer Központi hatalmi katonával. A nyugati technikai fölény, a friss görög csapatok természetesen nagy előnyt jelentenek amikor a szaloniki bázis térségéből az Entente megindítja az offenzívát. Másnap, 15-én át is törik a bolgár arcvonalat, a hónap végére pedig összeomlik a balkáni front. A bolgár hadsereg mellett a 11. német hadsereg is megadja magát, 77 ezer fogoly és ötszáz tüzérségi löveg kerül az antant birtokába. A végletesen kimerült Bulgária szeptember 25-én fegyverszünetet kér, majd 29-én kapitulál. Ekkorra az antant hadereje már Szkopjénél jár. „Ezzel a balkáni arcvonal tarthatatlan lett”, – írja a bolgár összeomlásról Horthy Miklós. (Horthy 1990: 109. o.)

Jugoszláv bélyeg a szaloniki front áttörésének- , és az antant győzelmének emlékére (Veljko Stanojević 1976, Wikimedia)

Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében említést tett az „elszakított országrészekről”. Ezek után a magyar kormányzattal szemben az ideológiai elkötelezettségét bizonyítani akaró szlovák kormány, nyilván némi népszerűség-keresés jegyében behívatta a magyar nagykövetet. "Csehszlovákia (és később Szlovákia) és Magyarország is egyaránt az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai. Így semmit sem lehetett elválasztani a mai Magyarországtól” – közölte a szlovák külügy. A magyar kormány részéről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úgy reagált a szlovákok által sérelmezett „elszakított területek" kifejezés kapcsán: történelmi tény, hogy „nem lemondtunk a saját korábbi országunk egy részéről, hanem elszakították azt egy békediktátummal”.

Magyarország elnevezései különböző nyelveken

Százhárom évvel ezelőtt, az 1920. esztendő beköszöntése után néhány nappal, különvonat gördült ki Budapestről Párizsba. A magyar békedelegáció indult el útjára, hogy megkísérelje a lehetetlent, és meggyőzze az önigazult, bosszúszomjas győzteseket a magyar szempontok igazságáról - vagy legalábbis hasznosságáról. A vonat jónéhány állomáson megállt a magyar határig, s az állomásokon tömegek várták, hogy reményüketnek, bizodalmuknak adhassanak hangot. Az üdvözlő beszédekre a delegáció vezetője, Apponyi Albert válaszolt. Ezekből a rögtönzött beszédekből idézünk most.

A Nemzeti Összetartozás Emlékműve, Budapest (fotó: Zahorán Csaba)

"Csak igen rövid néhány szóval akarok válaszolni a terület épségét védő ligának erre az üdvözletére. Az alaphangja ennek az üdvözletnek: szerencsétlenségben is fenntartott önérzet hatja és ez jól és helyesen van így. Ezen a hangon kívánunk mi is szólam, ebben a szellemben kívánunk mi is (fellépni, nem hivalkodással, nem minthogyha fellázadnánk az ellen, a mi minden nagy tusánál a legyőzőttekre nehezedik, hanem úgy, a mint egy becsületében le nem győzőit, kárt nem vallott beszél, a ki a háborút nem kereste. Sőt erre most már okmányszerü bizonyíték van. Dacára a provokációknak. a melyeknek ki volt téve. A végletekig kikerülni iparkodott a háborút, s a mikor kikerülni nem tudta, azt becsülettel végigharcolta, árulóvá nem lett. Ez volna a mi bűnünk. De az árulás nem tartozik nemzeti tradícióink közé. Rajtunk, uraim, csorba nem esett. A mi nemzeti becsületünkön nem esett csorba. Hogy mi lesz eljárásunknak az eredménye. nem tudjuk. De hogy ezen eljárásunkkal sem fog nemzeti becsületünkön csorba esni. ezért jótállunk."

Trianon egy ördöglakat. Széttörni most nem tudjuk, de ki lehet nyitni? Egymásra tudnak-e találni a Közép-Európa népei? Hiszen Trianon nem csak a mi ördöglakatunk. Vezethet-e kifelé út Trianonból Visegrádon át? Felismerik-e végre az utódállamok Kossuth jóslatának igazságát, miszerint az Al-Duna népei közül akárki csatolja magához "fajrokonait [...] másodrendű államot képezne, melynek függetlensége folytonos veszélyben forogna, s mely e szerint szükségképpen idegen befolyás alá kerülne"? Vagy tovább folytatják a halálos versenyt, amely mögött az a sanda szándék húzódik meg, hogy hátha esetleg mégis ki tudják növekedni a másodrendűséget - valamelyikünk rovására? Korábban azt hittük, hogy a szovjetek közép-európai uralmának végével egymásra találhatnak a térség népei.

Torockó és a Székelykő (hegyeim.hu)