Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Román-magyar közös királyság?

Volt egyszer egy román javaslat egy közös román-magyar királyságról. Vajon mi volt ez? Megbékélési javaslat vagy dörzsölt ötlet a maradék Magyarország lenyelésére? A Huszárvágás blog megállapodott a "Napról napra Trianon" szerzőivel, hogy havonta egy kiemelt, általában nem-közismert bejegyzést közlünk a kronológiából. Ezúttal a román-magyar perszonálunió javaslatát adjuk közre.

Kevesen tudják, hogy a történet egyik főszereplője, aki 1919. augusztus 11-én felszólítást kapott a románoktól a román-magyar közös királyság megvalósítására, rövid ideig Horthy Miklós előtt is Magyarország kormányzója volt. A magyar Habsburg-ág fejéről, József Ágost főhercegről van szó. De hogy került ide a Romániával való perszonálunió?

Román katonák Budapesten, az Országháznál (MTI)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Tömegmészárlás: románok Hódmezővásárhelyen

A Huszárvágás blogon a "Napról-napra Trianon" című kronológia alapján havonta egy kiemelt eseményt közlünk a blogon. Júliusi elmaradásunkat ezúton pótoljuk: a hódmezővásárhelyi tömegmészárlás tragikus eseményeit elevenítjük fel.

A román királyi hadsereg, miután 1918 november-december folyamán megszállta a történelmi Erdélyt, északkelet felé terjeszkedett. Zilah városánál a szinte spontán magyar ellentámadást nem sikerült tartós sikerré tenni, mivel a központi, budapesti baloldali kormányzat mindennel törődött, csak a honvédelemmel nem. Azonban a történelmi belső határt a román erők nyugati irányban egészen 1919. április közepéig nem lépték át. A csucsai szorosban állomásozó Székely Hadosztály április 15-én kétségbeesett megelőző támadással próbálkozott, de a román túlerő már másnap visszaszorította őket. A román előretörés az egész vonalon kibontakozott. Április 20-ára elfoglalták a hegyek innenső lábainál fekvő nagyvárososkat: Szatmárnémetit, Nagykárolyt, Nagyváradot. Aradot a francia gyarmati haderő szállta meg, hogy a szerbek és a románok közötti konfliktust megelőzze, s oda csak május 17-én vonulnak be a románok. Csakhogy arra hivatkozva, hogy a Tisza természetes, könnyen védhető akadályt képez a "vörös magyarok" ellen, az egész Tiszántúlt is birtokba vették.

I.Ferdinánd román király szemlét tart a csapatai fölött Békéscsabán (Wikimedia)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Trianon, történelem, identitás

A történelem, mint fegyver? Újabb hozzászólás történetírói vitánkban.

Nemrég egy vita zajlott a Huszárvágás blog felületén. Grób László és Kanyó Ferenc disputája tulajdonképpen Aba Sámueltől indult, és a középkori magyar történeti forrásokról szólt. A vita a végén némileg elkanyarodott az eredeti témától, de ez talán nem is volt baj. (A három rész itt, itt és itt olvasható.) Grób László viszontválaszában a fő kérdést talán úgy fogalmazhatjuk meg, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ki írja a történelmünket – hiszen egy-egy közösség története lényegében a válasz arra a kérdésre, hogy „ki vagy”.

Én most június 4-e után, a nemzeti összetartozás napja és Trianon évfordulója kapcsán mindössze egy olyan szempontra szeretnék rávilágítani, amit Grób László is érintett. Ez pedig a következő: a magyar történelem helyett is lehet egy másfajta, utódállami történetet írni.

Traianus császár szobra az anyafarkassal a bukaresti Történeti Múzeum lépcsőjén (reddit.com)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A Nemzeti Összetartozás Napja

"Minden magyar felelős minden magyarért!" (Szabó Dezső)

Sokat gondolkoztam mit lehet ezen a napon írni. A "Nem, nem, soha" szlogenben bár minden van, de száz év alatt bizony kicsit elnyűtték a különböző korok és szereplők. Itt ne a területi rendelkezésekre gondoljunk elsősorban, hanem arra a megalázó elrendezésre, amely történelmi igazságtételnek állította be ezt a békét, s ezzel minket, magyarok megbélyegzett. A "Mindent vissza!" kívül esik a politikai realitásokon, és egyelőre ábránd, képzelődés csupán. De akkor mi legyen? Talán vessük el az álmainkat? Weöress Sándor így különböztette meg az ábrándokat, a képzelődést az álmoktól, a teremtő képzelettől: "A képzelődés az élet törvénye szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz." Ezt a magyar képzeletet, amely világokat tud teremteni, 80 évvel ezelőtt egy fiatal kolozsvári költő vetette papírra. 

Trianon-emlékmű, Hatvan, Kazinczy utca (köztérkép)

Címkék: