Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943 júliusában lángoltak a szomorú volhínai síkság erdőségeiben megbúvó lengyel falvak. Az ukrán radikális nacionalista – hellyel-közzel nemzetiszocialistába hajló – függetlenségi mozgalom hadserege és a helyi ukrán lakosság horrorfilmbe illő módon írtotta ki a lengyel kisebbséget. „A történetben állandóan felbukkan az ukrán parasztok részvétele. Sokszor előjön a kényszer. Az UPA [az Ukrán Felkelő Hadsereg] emberei megtorolták a vonakodást, példát statuáltak, ha valaki nem akart gyilkolni. Az ukrán nácik a gyilkosságot személyessé, szinte intimmé tették: fejszével, vasvillával kellett leölniük szomszédaikat az ukránoknak, így sikerült sokakat bevonni, még többeket kompromittálni. De nagyon sokan voltak önfeláldozó ukrán parasztok is, akik elrejtették szomszédaikat, elbújtatták a véletlenül életben maradt kisgyerekeket.” (Miklós Gábor: Ukrán szomszédok, in: Népszabadság, 2013. július 27., Hétvége, 9.o.)
Hogyan kezdődött mindez?
A volhíniai lengyel áldozatok jelképe a lenvirág, amely rövid ideig virágzik - hasonlóan a volhíniai lengyel falvak élete is egy szempillantás alatt ért véget. (Fotó: GyógyFüvesKertem)
Ezen a blogon már a korábbiakban is megpróbáltunk egy-egy történelmi példát hozni olyan esetekben, amelyekben némely hasonlóságokat fedezhetünk fel a mai ukrajnai háborúval. Természetesen minden történelmi hasonlat sántít, ugyanakkor bizonyos párhuzamok mégiscsak felfedezhetőek. Ezúttal a most is - elvileg - zajló ukrán ellentámadás további kimenetelére vonatkozó példát szeretnék hozni, a következők fenntartásával: 1. a hadiszerencse forgandó, 2. jósolni nehéz, különösen is a jövőre vonatkozóan; 3. semmiféle "-barát" nem vagyok, egyedül magyarbarát (= itt nem "drukkolásról" van szó).
Lássuk tehát a 80 évvel ezelőtti eseményeket a második világháború történetéből - lássuk a kurszki csatát.
A "Das Reich" hadosztály katonái, háttérben egy Tigris tank (Bundesarchiv)
Oliver Hirschbiegel 2004-es nagyszerű alkotása, a Bukás című film kitűnően mutatja be Hitler utolsó óráit, a berlini bunker rettenetes világát és a gonosz módon nagyszabású kísérlet voltaképpen pitiáner, groteszk, hellyel-közzel tragikomikus bukását. A berlini bunkerben tulajdonképpen a valósággal hadakoznak: nem létező hadosztályokat tologatnak ide-oda a térképen, ezer és ezer új repülőgépről delírálnak, kivégzéseket foganatosítanak, kitüntetéseket osztanak, és így tovább. S a legszörnyűbb, hogy mindenki hisz a másiknak, kétségeik csak egyszer törnek ki egy nagyszabású ivászatban. Bruno Ganz nagyszerűen alakítja a remegő kezű, hisztérikus monológokat önmagából fejhangon kiőrjöngő Führert.
Német katonai motorosok és szovjet tankok a Lengyelország lerohanása után tartott közös német-szovjet parádén Breszt Litovszkban 1939 szeptemberében (Bundesarchiv)
2023. június 6-án felrobbant a Dnyeper folyón levő kahovkai gát. A gát mögött levő hatalmas víztömeg egyszerre szolgált a környező vidék öntözésére, fedezte a zaporozsijai atomerőmű igényeit és ezen kívül a gát maga is vizierőműként szolgált. A gáton át nemcsak egy főútvonal, de egy vasútvonal is futott.
A felek természetesen egymást vádolják a robbantással. Annyi bizonyos, hogy az oroszok voltak birtokon belül és hogy a jelenlegi helyzetben inkább az ő érdeküket szolgálta az áradat előidézése. Emellett azért érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év végén az ukránok arról számoltak be, hogy ők is lőtték a gátat, vagyis a nagy felháborodás bizonyára máshogyan alakult volna, ha nem idén és nem az oroszok robbantják fel a gátat, hanem a tavalyi ellentámadás során az ukránok lövik szét HIMARS rakétavetőkkel.
Ebben a háborúban sorra látszanak megdőlni a tabuk. Maga a háború is egy tabudöntés, hiszen ki hitte volna, hogy egy klasszikus, országok közötti háborúra sor fog kerülni? És ki hitte volna, hogy a high-tech hadviselés korszakában már-már az első világháborús lövészárok-harcászatra emlékeztető állóháború fog kialakulni?
Fotó az átszakított Möhne-gátról, amelyet Jerry Fray készített a támadás után egy Spitfire PR IX típusú felderítő gépből. (Allied Photo Reconnaissance of World War II (1998), PRC Publishing Ltd,)