Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Furcsa háború?

Vajon ami most Ukrajnában történik, az "A háború", vagy csak egy nagyobb konfliktus tragédiájának első felvonása?
"Van valami furcsa ebben a háborúban" (Wiliam Borah szenátor, 1939. szeptember 19.)

Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Történelmi előképek vagy történelmi félreértések? Három történelmi hasonlat az ukrán önvédelmi háborúval kapcsolatban

Vajon Ukrajna harca a mi 1956-unk mellé állítható-e? Vajon az ukránok érdemelnek-e úgymond "nácitlanítást", vagy Putyin háborús bűnei mérhetőek a Holocausthoz?

Egy-egy politikai esemény kapcsán természetesen mindig fel szokott merülni a történelmi előképek vizsgálata. Ilyesmivel ezen a blogon én is megpróbálkoztam, azt a kérdést vizsgálva, hogy vajon a nagy ortodox birodalom-egyesítő elődök közül Putyin egy réges-régi bizánci császár vagy az orosz állam újraalapítója, III.Iván nyomdokain jár-e? Az ukrajnai háború esetében az első és számunkra legfontosabb ilyen történelmi hasonlat természetesen a mi 1956-os forradalmunkkal húzott párhuzam.

Új bolygó. (Konstantin Juon, 1921)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Az orosz földek egybegyűjtése? Putyin és a történelmi előzmények

Milyen történelmi előzményei vannak Putyin elnök mostani akciójának? A második nagy történelmi előképet mutatjuk be.

Az elmúlt másfél-két évtizedben Oroszország modernizálta hadseregét és belbiztonsági alakulatait. Ez az új fegyveres erő először Grúziában és Abbháziában mutatkozott be sikeresen. Később Szíriában bizonyították be, hogy az amerikai-brit titkosszolgálati segítséggel létrehozott és kommandós egységekkel támogatott iszlamista erőkkel szemben is megállják a helyüket (persze helyi és iráni segítséggel). Utána az új fegyveres erőre támaszkodva Putyin létrehozta saját mini-NATO-ját, leverte a „nyugatos” megmozdulásokat Belaruszban.

A Moszkvai Birodalom növekedése III. Iván idején


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Mi, pápuák - mi, magyarok

Mi köze van a pápuáknak a magyarokhoz?

1943-ban a háborúban álló Európa kellős közepén, más országokban elképzelhetetlen szabadságban rendeztek egy konferenciát Balatonszárszón, a református ifjúsági szervezet, a Soli Deo Gloria üdülőjében. A háború utáni Magyarországról vitáztak az egybegyűltek. A megnyitó beszédében Kodolányi János a szavak inflációjának veszélyére és a sajtó hatalmára figyelmeztetett. A fő figyelmet azonban Németh László és Erdei Ferenc vitája kapta. Utóbbi ugyanis közölte, hogy a szovjet szocializmus az egyetlen út, a nyugati kapitalizmust felejtsük el, s a magyarok jobban teszik, ha elfogadják ezt a realitást. Németh László viszont a harmadik út, a saját út mellett tette le a voksát. Mindössze két kulcsidézetet szeretnék beszédeiből kiemelni.

Fotó: T.Cairns