Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A próbára tett nemzet (Gali Máté könyvéről)

Jóformán megoldhatatlannak tűnő nemzetiségi kérdés; részvétel egy olyan háborúban, amit nem is akart az ország; háborús vereség; bűnös nemzetté nyilvánítás és az ország darabokra szakítása; ellenséges szomszédok szorítása; újabb világháború, újabb vereség… Valahogy így néz ki címszavakban a magyar történelem sötét oldala a 19. század végétől a 20. század közepéig.

Volt, hogy az ország léte is veszélyben forgott, elég csak a végtelenül mohó csehszlovák, román és szerb tervekre gondolunk az első világháború végén. Persze nem kizárólag sötét tónusban festették azt a közel nyolc évtizedet, amit Gali Máté, a Mathias Corvinus Collegium Társadalom- és Történelemtudományi Iskolájának kutatótanárának új könyve felölel, annyi azonban bizonyos, hogy próbára tett nemzet voltunk, és az talán azok is maradtunk.


Grób László
Grób László

kiadóvezető

Kelet és Nyugat?

Száz éve megírták, de ma is érvényes. A Nyugat, mint a Válság civilizációja.

Az év végén és az év elején sorjáznak az évértékelők és a prognózisokat megkockáztató írások. Ezeket természetesen az orosz-ukrán háború uralja. Lassan közhellyé válik, hogy ez több, mint egy kelet-európai lokális fegyveres konfliktus, néhányan már azt is megkockáztatják, hogy egy világrend végét jelzi, ergo egy születendő újabb világrend kezdetét is. Viszont nem értjük – sőt, nagyon nem értjük. Ennek legnyilvánvalóbb szimptómája a „Putyin megőrült” narratíva számtalan verziója, amit még komolyabb helyeken is képesek hangoztatni. Most gondoljunk bele: mit mondtak volna arra az újságíróra vagy hivatalnokra, aki 1914 augusztusában közli, hogy „I. Ferenc József megőrült és megtámadta Szerbiát”?

 

A sanghaji kikötő 2014-ben. A nagybetűs Civilizáció, ami megérkezett Keletre (Wikimédia, Végh Tibor felvétele)


Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

Furcsa háború?

Vajon ami most Ukrajnában történik, az "A háború", vagy csak egy nagyobb konfliktus tragédiájának első felvonása?
"Van valami furcsa ebben a háborúban" (Wiliam Borah szenátor, 1939. szeptember 19.)

Máthé Áron
Máthé Áron

történész, szociológus

A történelmi emlékezet és a politika

„Kétféle igazság van a világon. Az egyik a földhöz simul, pontosan tükrözi a vízben az égen úszó felhőket. Eszményien közönyös, mert eszményien objektív. Ez az igazság teljes, mert a természetből fakad. A másik igazság látszólag csak jóból és rosszból áll. De tévedne az, aki adna a szavára. Szétterjedve a földön, tanúkra is hivatkozik: de mindig úgy, hogy figyelmen kívül hagy más tanúkat... Ez a másik igazság mindig hízeleg, mindent kiforgat. Isten tudja, mit ígér. Ritkán állja a szavát.” (Józef Mackiewicz: Kontra)

Az orosz emlékezetpolitikáról és Vlagyimir Putyin elnök történelmi esszéiről már esett szó a blogon. Most az első – tavaly előtti – esszéjét fogjuk megvizsgálni.

"Spomenik žrtvam vseh vojn" - Emlékmű a szlovéniai háborúk áldozatainak emlékére Ljubljanában a Kongresszus téren. A két hatalmas kőtábla a második világháború idején Szlovéniában egymással szembenálló politikai-katonai csoportokra utal