Egy temető helye
Torockó a mai Románia Fehér megyéjében fekszik. A régi bányászvároska (inkább falu) szép házai, s a település felett magasodó Székelykő sziklamtömbje rengeteg turistát vonz ide - magyarokat és románokat is. A torockói házak a XVIII.-XIX. századból ittmaradt gyönyörű utcasorait csak néhány ide nem illő épület bontja meg. Ilyen például a rendőrőrs, a központban álló tömbház és ilyen a település kellős közepén elhelyezkedő román orthodox templom is. Utóbbi körül szovjet katonai temető van, két emlékművel az első világháborús és a második világháborús román hősi halottak részére. A település magyar katonahőseinek síremléke pedig az unitárius templom kertjében bújik meg.
Torockó első- és második világháborús hősi halottai a templomkertben felállított emlékoszlop két oldalára vannak felvésve
De hogy került a városka központjába az említett román komplexum? A görögkeleti államegyház 1924-ben az unitárius iskola egyik tantermét lefoglalta ortodox kápolnának. Ez a „kényszerházasság” csaknem másfél évtizedig, 1938-ig tartott, amikor a román állam helyi jelképeként felavatták az ortodox templomot. Megjegyzendő, hogy a trianoni diktátum után számos erdélyi városban, faluban került új román templom a települések központjába, s ez a "hagymakupolás honfoglalás" címszó alatt került be történelmünk fekete lapjaira. Sablonos, oda nem illő, néha monstruózus alkotások készültek. Talán egyedül Sztána "úszta meg", legalábbis annyiban, hogy a kalotaszegi kis faluban honos Kós Károly azt mondta, hogy ha már muszáj a nem létező román híveknek egy tempolom, akkor legalább ne legyen tájidegen - s maga tervezte meg kalotaszegi stílusban a románok templomát.
Visszatérve Torockóra, a falu központjában helyet kapott az úgynevezett "hősök temetője" is, a román templom kertjében. A sírkert az 1944. szeptember eleji harcok 25 szovjet és egy román katonájának nyújt örök nyughelyet. Sajnos szinte "természetes", hogy még mindig várat magára a község határában elesett honvédek sírjainak illő megjelölése. Természetesen a katonai temetők kérdése mindig politikai kérdés is: gondoljunk az Úz-völgyi magyar katonatemető körül politikai uszításra, vagy a budapesti Szabadság téri szovjet emlékműről szóló vitáinkra - de eszünkbe juthat a Don-kanyarban elesett honvédjeink sírkertje is Oroszországban. Az előbbi kettő mutatja, hogy az emlékezet igenis fegyver lehet; míg az utóbbi azt mutatja, hogy el lehet rendezni a régmúlt ügyeit kölcsönös megegyezés alapján is.
Képgalériánk a ma is magyar Torockó kellős közepén elhelyezkedő, román templommal párosult szovjet katonai temető abszurditását mutatja be.
A templom egyik oldalán az első világháborús román hősöknek emléket állító oszlopon jól látható a felirat: 1916-1919. A románok számára ugyanis nem ért véget 1918-ban a háború, sőt, az igazi háborújuk Magyarország ellen éppen akkor kezdődött!
A templom túloldalán a szovjet obeliszk a Szovjetunió szabadságáért és függetlenségéért (!) elesett hősök örök dicsőségét hirdeti. Tetejéről lekerült a vörös csillag, s a helyére egy eléggé németesnek ható (valójában román) hadi kereszt került.
A román második világháborús ismeretlen katona emlékét hirdető sír mellett a szovjetek vörös csillagos sírkövei vannak.
Mintha a félreértések elkerülése végett került volna a sírra a pluszfelirat: nem ám akármilyen ismeretlen katonáknak, hanem a román ismeretlen katonának állították!