Kovács Emőke
Kovács Emőke

történész

Hajózás, festészet, bor - Keszthely, Szigliget és Lesenctomaj

...továbbá a Georgikon alapítása, egy szigligeti '48-as szabadságharcos politikus, és a filoxéra utáni reskonstrukció egyik élharcosa. A Festeticsek, a Puteániak és a Hertelendyek.

A Balaton és a híres-nevezetes famíliák összekapcsolódásáról, a birtokos családok alkotótevékenységéről szóló sorozatunk második részében az olvasók kérésére Keszthely és a Festeticsek következnek. Festetics Györggyel (1755-1819)  illik és indokolt kezdeni, kinek szellemi hagyatéka, s mindaz, aminek alapjait Keszthelyen és vidéken lerakta, a mai napig éltető örökségként van jelen e vidéken. A kalandos életű gróf figyelme az 1800-as évek elején – amikor ismét összetűzésbe került a Habsburgokkal – fordult a keszthelyi uradalom irányába.  Miután megfosztották kamarási rangjától és az udvarból is kitiltották, nem esett kétségbe, hanem a keszthelyi uradalom és vidékének intenzív fejlesztésébe kezdett. Ez a kezdeti nehézségek ellenére igazi sikertörténetté vált.

A Festetics-kastély (keszthelyiprogram.hu - Rábai Miklós). 2020-ban a trianoni diktátum 100. évfordulójára itt forgatták "A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében" c. filmet


Elsőként a birtok adósságainak rendezését kezdte meg, majd a birtoktest nagyságát is gyarapította. Gazdálkodásának pénzügyi alapját a juhtenyésztés és a gyapjúkereskedelem adta. Mindehhez hozzájárult az is, hogy kiváló szakemberekkel vette körül magát. Nagyváthy János, uradalmainak jószágigazgatója a korszak legnagyobb tudású mezőgazdasági szakemberének számított. A gróf hamar felismerte azonban, hogy megfelelő képzésre lenne szükség ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődhessen, ezért alapította meg 1797-ben a Georgikont, Európa első felsőfokú agrároktatási központját, ahol számos, rangos képzés zajlott (pl. gazdatisztek, uradalmi ügyvédek, erdészek, mérnökök, vincellérek, ménesmesterek, geodéták oktatása).

A Georgikon-ház 1962-ben, a kommunizmus idején, méltatlanul elhanyagolt állapotban (balatonimuzeum.hu)

Mezőgazdasági reformtevékenysége mellett Festetics mecénási vállalásai szintén igen kiemelkedők: 1795-től megnyitotta kapuit az általa létrehozott csurgói református gimnázium, 1800-ban pedig Keszthelyen már hét iskola működött a gróf jóvoltából. Mindemellett két legnagyobb vállalása a Magyar Minerva sorozat kiadásának támogatása és a napjainkban is minden évben megrendezésre kerülő helikoni ünnepség bizonyult. A Balaton első hajóflottáját is ő alapította, a fenékpusztai műhelyben készülő vitorlás- és komphajók (pl. Bori Antal, Pali, Fecske, László, Juditta, Stella) közül kiemelkedett a Phoenix, amely az egyik leghíresebb lett a magyar hajózástörténetben, hiszen a Phoenix már menetrendszerűen szelte a habokat, a személyszállítás mellett fontos szerepet töltve be a bor- és a sókereskedelemben is. A Keszthelyhez közel fekvő Fenékpusztán nemcsak a hajóépítő műhely vált országos hírűvé, hanem a Festetics-ménes és az itt rendezett lóversenyek.

Festetics-féle balatoni hajók tervei (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára)

Festetics György nemcsak Keszthelyt virágoztatta fel, hanem a hévízi tó felfutása is neki köszönhető. Az addig elhanyagolt, de igen értékes vízű gyógytavat útépítésekkel, fürdőház létesítésével, a mocsaras területek feltöltésével, vendégfogadó megnyitásával felvirágoztatta. Ekkoriban már fürdőorvos is szolgálta az ismertté vált tónál a betegek gyógyulását. Ezen sikersorozatba illeszthetők a helikoni ünnepségek (1817-től), melyet a kor neves íróival, költőivel – évente kétszer rendeztek meg. Az elsőt mindig februárban, a császár születésnapján tartották, míg a másodikat májusban a georgikoni vizsgák idejére szervezték. A 1800-as évek elejére Festetics és a Habsburg udvar rossz viszonya is oldódni kezdett, majd az uralkodó visszafogadta kegyeibe és kamarási rangját is visszakaphatta.

Festetics nemes és korszakalkotói tettei még hosszan sorolhatók. Könyvgyűjteménye európai szinten is unikálisnak számított, Keszthelyen nyomdát alapított, a göttingeni királyi akadémia és a badeni gazdasági egyesület tagjává választották. Jó kapcsolatot ápolt a korszak közéleti és írószemélyiségeivel, számos dicsőitő vers született róla – a legismertebb Berzsenyi Dániel alkotása – a helikoni ünnepségek alkalmából. Keszthelyen ma a neves Helikon kastélymúzeum mellett sok-sok emlék őrzi a haladó szellemű gróf emlékét és nemrégiben készült el életéről, Cséby Géza irodalomtörténész tollából az a nagy, összefoglaló monográfia, amely alapos részletességgel tárja fel a „kis magyar Weimar”, azaz Keszthely grófjának, Festetics Györgynek tartalmas és összetett életét, tevékenységét. Cséby Géza művének kulcsmondata az életmű megértésének kulcsa is lehet: „A kortársak, majd az utókor megítélése a grófról felemás volt, amint a kor is, amelyben élt. A feudális mecénás, aki könyörtelenül behajtotta a neki járó adókat, de aki – ha fontosnak tartotta – a magyar oktatásért és művelődésért, a gazdaság modernizálásáért pénzt áldozott. A nemzet felemelkedésében játszott szerepe miatt mindenképpen előfutára unokaöccsének, gróf Széchenyi Istvánnak.”

Festetics György 1819. április 2-án bekövetkezett halála után fia, Festetics László (1785-1846) folytatta az életművet, méltó maradva az apai elgondolkodásokhoz: fejlesztette a Georgikont, támogatta a magyar kultúrát, mecénásként részt vett a balatonfüredi kőszínház létrehozatalában. Ha időnként meg is szakadt – leghosszabban 1945 és 1990 között – a festeticsi életmű, napjainkban elmondhatjuk: Keszthely méltón ápolja a közjó grófja, Festetics György hagyatékát és fejleszti tovább mindazt, a 21. század kihívásainak megfelelve.

Gaál Domokos: Szigliget (rézkarc, XX.sz. második fele)

Szigligeten és környékén a Puteáni (Putheány) földbirtokos család tevékenysége kiemelkedő. Puteáni József báró (1811-1869) örökségként kapta meg a szigligeti uradalmat. Fontos politikai szereplő lett Zala megyében: a zalai liberális nézeteket valló reformellenzék vezetőjeként jegyezték. Deák Ferenc és Csányi László – szintén megyebeli harcostársai – mellett a reformkori nagyok eszmerendszerét képviselte és példát statuálva, az elsők közt volt, mint adófizető nemes, végül 1848 júniusától országgyűlési képviselővé választották, a tapolcai kerületet képviselte. 1849 elejéig a forradalom és a szabadságharc nagy támogatója volt, de Debrecenbe már nem ment Kossuthékkal, visszatért a szigligeti birtokára. Talán ennek is köszönhető, hogy a felelősségre vonást elkerülte, viszont aktív kapcsolatot ápolt az akkor már a döblingi elmegyógyintézetben lévő Széchenyi Istvánnal. Apja gazdaságát Puteáni Géza (1847-1920) báró örökölte, aki a vidéken számos tisztség betöltője volt (Badacsonyvidéki Szőlősgazdák Szövetkezetének igazgatósági tagja, Balatoni Halászati Rt. elnöke), de sajnos költekező életmódja miatt eladósodott, így nagy birtokának eladására kényszerült és Balatonedericsen élte élete utolsó éveit. A Puteáni birtokot az Esterházy család vásárolta meg 1910-ben. Esterházy Pál (1861-1932) gróf a neves szigligeti Puteáni kastély építését, szépítését tovább folytatta, elsősorban brit származású felesége – Stritezi Deym Izabella grófnő – hatására. A sokat jótékonykodó feleségre a szigligetiek is jó szívvel emlékeztek. A kastélyt aztán testvére fia, Esterházy János örökölte, aki igencsak jól értett a gazdasághoz, a szigligeti kiskastélyban lakott sokszor. 1945 után azonban a család menekülni kényszerült, az egykori Puteáni-Esterházy kastélyt előbb államosították, majd az 1950-es évek elejétől alkotóház lett, amely a mai napig szolgálja az elmélyülni vágyó írók, költők nyugalmát.

Hertelendy Ferenc (geni.com, Dr.Pest-Katona Sarolta Otília képe)

Nem járt sokkal jobban a kommunizussal a Hertelendy család sem. Igaz, itt még nem az 1945 utáni kiteljesedésről volt szó, „csak” az 1919-es első felvonásról, a Tanácsköztársaság kommünjéről. Az eredetileg Tolna megyei Hertelendy-famíliának ugyanis létezett egy lesencetomaji ága, melynek meghatározó képviselője Hertelendy Ferenc (1859-1919) számos fontos helyi és balatoni ügy szószólója lett. Mindamellett, hogy Zala megye főispánja volt, alelnöke lett a Balatoni Szövetségnek, de a legnagyobb elismerést a filoxéra elleni küzdelmével és az észak-balatoni vasútvonal megépítésének szorgalmazásával vívta ki. Tevékeny élete ellenére 1919. májusában a Tanácsköztársaság proletárdiktatúrájától tartva öngyilkos lett: „Különösen a szőlészet és a borászat ügyét karolta fel és mint lesencetomaji szőlőbirtokos, a legkiválóbb bortermelők egyike volt. A Balatonmellék filloxera által elpusztított szőlőinek rekonstrukciójából nagy részt vett ki. A tanácsköztársaság az ő birtokát is szocializálta. Ez a körülmény megviselte ugyan, de hamarosan új erővel tudott munkájához látni. Községének direktóriuma azonban szinte naponta eszelt ki válogatott kellemetlenségeket, ami a különben sem erős idegzetű Hertelendy Ferencet annyira elkeserítette, hogy (…) fegyvert emelt maga ellen.” – emlékezett a Köztelek című lap Hertelendy búcsúztatásakor 1919 októberében.